Leírás a könyvről
Érdemes sokáig élnie az embernek - ha van miért. Az emberi alkotásért.
Érdemes annak, aki sohasem adja föl. Aki minden igazi vagy csak látszólagos kudarc után újrakezdeni képes. A munkát, a küzdelmet - akár szürke hétköznapi küszködés árán is -, azt, amire az életét szánta.
Annak érdemes száz évig élnie, aki százszor is képes az újrakezdésre. Tabák Lajos, a magyar szociofotó hősi korszakának, a Kassák köré gyűlt egykori Munka-fotókörnek utolsó elevenje ilyen ember. Nem egyszerűen szerencsés mód végigélt egy évszázadnyi időt: végigdolgozta, végigalkotta a maga évszázadát. S nem a hiúság vitte előre, mint annyian másokat, kortársait, hanem éppenséggel az elkoptathatatlan akarattal párosult, páratlanul makacs, megrendíthetetlen szerénysége.