Kedvesem, isten veled!

"- Nagyon kis csinoska lány volt - mondta lassan, kásás hangon. - Jól emlékszem rá. Énekelt és táncolt. Szép lába volt neki, és szívesen mutogatta. Aztán elment. Mit tudom én, hogy hova."

Nyolc évvel ezelőtt Marha Malloy és a kis csinoska Velma éppen összeházasodni készült - csakhogy Malloyt földobta valaki fegyveres rablásért. És most lejárt a börtönbüntetése, és Malloy vissza akarja kapni az ő kicsi Velmáját.

Egy fülledt hollywoodi napon Philip Marlowe, a magánnyomozó összefut Malloyjal, s mivel más dolga úgysincs, végignézi, ahogy a nagy marha ember szétver egy "niggercsehót", mivel az ottaniak nem tudják, hová lett a hajdan ott dolgozó bártündér. Marlowe úgy megsajnálja a nehézfiút, hogy mint amolyan gáncs nélküli lovag, elhatározza, segít neki a lány felkutatásában. Piszkos kocsmákon, "pszichikai konzultáción", drogklinikán át követi a szaporodó nyomokat, egy korrupt kisváros, a más Chandler-művekből is ismert Bay City korrupt rendőrei csépelik ólmosbottal a fejét - és a végső nagyjelenetben még azt is vállalja, hogy esetleg az ő testében kötnek ki a másnak szánt golyók.

A kemény krimi klasszikusa ebben az időrendileg második könyvében ás talán a legmélyebbre, vezeti ki hőseit a társadalom legkülső peremére.

A regényt új fordításban adjuk közre.