Canetti fiatal kora óta vezetett naplót, kezdettől fogva gyűjtögette gondolatait. Vannak köztük a történelem, a köz ügyeit érintő aforisztikus meglátások, írókollégák módszereiről szóló eszmefuttatások, mitológiai, antropológiai szövegek kommentárjai, írói ötletek, utópiacsírák. Ez utóbbiak jobbára a halál gondolata köré csoportosulnak, miszerint az embernek nem lenne szabad behódolni a halál hatalmának, hiszen elvben örök életre születik. Canetti eszmefuttatásai során párbeszédet folytat szellemi elődeivel, (Montaigne, Stendhal, stb) is. A Nobel-díjas író életművét híres regényei mellett méltóképpen egészíti ki a feljegyzéseit összegyűjtő kötet.