Letitia Arcan férjes asszony, és titkos szerelmi viszonyt folytat egyik munkatársával, Sorin Olaruval. A Sorin barátjától kölcsönzött külvárosi, lakótelepi lakásban együtt töltött idő ad értelmet és boldogságot a pár életének, ideiglenes és titkos viszonyuk két évtizeden át tart, örökös, kilátástalan jelenben, miközben fegyelmezetten élik nyilvános életüket a Bukarest közepén álló vörös csillagos Épület ötödik emeletén működő Kutató Intézetben.
A látszatra és főleg nappali fényben egyszerű, tiszta szerelmet és kiegyensúlyozott szexuális kapcsolatot azonban kérdések, indokolt és alaptalan gyanúsítgatások, dilemmák terhelik. A kizárólag jelenbe ágyazott viszonyban a vitathatatlan közös nevezőt a házasságtörés lelepleződésétől, a válástól és a gyerektől való félelem jelenti. Bár a szexuális vonzalom mellett a kölcsönös bizalom és őszinteség sodorta őket egymáshoz, minél inkább megnyílnak egymás előtt, annál bizonytalanabbá válnak, annál inkább eltávolodnak egymástól. Saját és közös múltjukban kutakodnak, de családjaik sok bűnnel, tévedéssel, csalódással, túlélési kísérlettel terhelt, éppen ezért elhazudott múltja miatt a saját identitásukban sem biztosak.
A generációja legjobbjai között számon tartott Adamesteanu többszólamú, realista prózájának visszatérő témája az egyén elembertelenedése a totalitárius rendszerekben: úgy tart tükröt a mának, olvasójának, hogy közben élvezetes, izgalmas, szórakoztató és elgondolkodtató könyvet ír a huszadik század történelméről.
Olvasson bele:
Részlet a könyvből A Könyvjelző magazin 2013. április számában megjelent cikk:
Félig bevallott életek A Könyvjelző magazin 2013. július-augusztusi számában megjelent cikk:
A múlt fakuló képei