Köztes idő

"Élünk és szeretünk. Lehetőséget kapunk arra, hogy ajtókat nyissunk ki vagy csukjunk be. Ez minden, amink van, és ez elég is."



Eleanor Murray soha nem felejti el Edisto Islanden töltött gyermekkorát, amikor édesapja még élt, és osztozott vele zene iránti szenvedélyében. Mostanra azonban minden boldog emléket elhalványít a bűntudat. Eleanor magát okolja, amiért nővére tolószékbe kényszerült, és mintha ez még nem lenne elég: szerelmes nővére férjébe is.



Hogy a családot anyagilag segítse, Eleanor nappal egy charlestoni befektetési cégnél dolgozik, esténként pedig a zenélésbe menekül, és a közeli bárban zongorázik. Egészen addig, amíg a főnöke új lehetőséget nem kínál neki: idősödő nagynénjét, Helenát kellene gondoznia Edisto Islanden. Eleanor tehát lehetőséget kap, hogy visszatérjen oda, ahol élete legboldogabb időszakát töltötte, és osztozzon a zene iránti szeretetben a gyászoló Helenával, aki nemrégiben, rejtélyes körülmények között veszítette el húgát.



Helena és a nővére a háború sújtotta Magyarországról menekült el 1944-ben, és a békés szigeten leltek menedéket. Ahogy az idős asszony és Eleanor összebarátkozik, mind több titokra derül fény a régmúltból, s ez mindkettejüknek segíthet abban, hogy végre szembe tudjanak nézni a fájó emlékekkel, s lezárják, amit le kell zárni...



Magával ragadó történet a múltbéli titkok bénító és a megbocsátás felemelő erejéről.



Karen White a New York Times bestseller szerzője. Már iskoláskorában író szeretett volna lenni, vagy Scarlet O'Hara az Elfújta a szélből. Ennek ellenére később pénzügyi területen szerzett diplomát, és csak az egyetem elvégzése után tíz évvel váltotta valóra álmát: ekkor írta meg első regényét. Azóta számtalan kötete jelent meg, többet közülük rangos amerikai irodalmi díjakra jelöltek. Férjével és két gyermekével a Georgia-beli Atlanta közelében él.



A Könyvjelző magazin 2015. július-augusztusi számában megjelent cikk: A felszabadulás stációi