Hallgass bele a Szép új világ történetébe Aldous Huxley narrációjával!
Aldous Huxley brit író és filozófus legismertebb műve a Szép új világ, amelyet 1931-ben írt, és egy évvel később jelentettek meg nyomtatásban. Műveiben gyakran fogalmazott meg társadalomkritikát szatirikus stílusban, de verseket, esszéket, bűnügyi novellákat és regényeket is írt. Korának egyik nagy alakja volt, hét különböző évben jelölték irodalmi Nobel-díjra.
A Szép új világ egy disztópiát mutat be, ami a 26. századi Londonban játszódik. 2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mint a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye.
Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel.
Szép új világ
Cartaphilus Könyvkiadó
2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha már a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat - művészet, hit - mind oda kerültek, ahová valók: a történelem szemétdombjára!
A ma már kevésbé ismert, de régen itthon is nagy népszerűségnek örvendő rádiójáték – vagy más néven hangjáték – saját dramaturgiát igénylő, hangra értelmezett előadásfajta, amelynek platformja elsősorban a rádió. 1956 és 1957 között CBS Radio Workshop néven készítettek egy olyan adássorozatot, amelyben kísérleti jelleggel rádiójátékokat kezdtek el gyártani. A CBS ennek keretein belül dolgozta fel elsőként Huxley művét, ami egyből nagy siker lett. A történetet pedig nem más, mint maga az író narrálta. Ezt a rádiójátékot még 84 másik követte –ezek mindegyike visszahallgatható az Internet Archive oldalán, Aldous Huxley játéka pedig már a YouTube-on is elérhető.
A teljes, közel egyórás hangjátékot egy rövid felvezető előzi meg az író gondolataival. Bevezetője vészjósló, de elgondolkodtató. Elmondásában a disztópiában az ember alárendelődik azoknak a találmányoknak, amelyeket ő maga hozott létre. Azok a dolgok, amiknek az embereket kellene szolgálniuk, elkezdenek uralkodni felettük. A könyv és a rádiójáték megjelenése között eltelt jó pár év, ami alatt a világ már sok lépéssel közelebb került a rosszhoz.
„Ha ma írnám a könyvemet, nem 600 évvel későbbre datálnám, hanem legfeljebb 200 évre” – hangzik el az írótól.
Visszatérés a szép új világhoz
Cartaphilus Könyvkiadó
Vissza, de nem a jövőbe, hanem a se nem szép, se nem új huszadik-huszonegyedik századba. Aldous Huxley 1958-ban, negyedszázaddal a Szép új világ megjelenése után írta meg a Visszatérés a szép új világhoz című könyvét, amely nem klasszikus folytatás, hanem kíméletlen számvetés: hogyan váltak már ilyen rövid idő leforgása alatt a valósághoz közelivé az eredeti mű tudományos-fantasztikusnak tűnő elképzelései, hogyan haladunk rohamléptekkel a túlnépesedés és az ennek következtében fokozódó erőforráshiány miatt a szép új világot elhozó összeomlás felé. Az életpályája vége felé a fikciót értekező prózára cserélő kultikus brit szerző azonban a diagnózis mellett gyógyírt is kínál: a szabadság megtanulásának módját. A siker persze egyáltalán nem garantált; napjainkban még távolibbnak tűnik, mint valaha.
„Lehet, hogy a szabadságot most fenyegető erők olyan hatalmasak, hogy nem tudunk sokáig ellenállni nekik. Ám akkor is kötelességünk, hogy minden erőnket latba vetve szembeszálljunk velük.” - írta Huxley a 20. század harmadik negyedének végén. Nem is érthetnénk egyet vele jobban a 21. század harmadik évtizedének elején.
