A Könyves Magazin szerint A terminátor eljövetele elképesztő részletességgel képes feltárni az autonóm fegyverkezés témájának összetettségét

„Paul Scharre könyve, A terminátor eljövetele – Autonóm fegyverek és a jövő háborúi már címében is remekül vázolja fel, hogy mire számíthat az olvasó. Nem általános igényű bevezető, hanem a mesterséges intelligencia és a mélytanulás egy nagyon is speciális részterületével foglalkozó kötet. Scharre maga is háborús veterán, aki leszerelése után a Védelmi Minisztériumban katonai és védelmi elemzőként töltött ideje alatt a háborúk lehetséges jövőképeivel foglalkozott. Jelenleg pedig az önműködő fegyverek és autonóm fegyverrendszerek egyik vezető szakértője, aki sok állami és civil szervezetnek nyújtott már segítséget. Scharre hihetetlenül precízen, alapos és aprólékos módon térképezi fel választott témájának számos problematikus pontját, miközben rengeteg apró finomságra is kitér a fegyverbetiltásokat, mélytanulást, vagy éppen a kiberbiztonságot illetően. Katonai szereplőként sem elfogult, a téma rendkívül komplex jellege miatt nem is lehet. Mert azzal ő is egyetért, hogy nyilvánvaló veszélyeket rejtenek a szabadjára engedett, öntanuló és önjáró fegyverek, de sok ponton, további szakértők segítségével képes árnyalni a túlzottan negatívnak látott képet. (…)

Scharre és a megszólaltatott szakértők egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy a teljes mértékben autonóm fegyverek ideje el fog jönni – de ez még nem mostanában lesz. Sem a jelenlegi mélytanuló algoritmusok, sem az általános mesterséges intelligenciák nem állnak még azon a szinten, hogy képesek legyenek érzékelni az emberek számára természetes dolgokat, a kontextust, valamint a helyes és helytelen döntéseket. Míg egy gép mechanikusan, az előre betáplált készletek alapján indít támadást vagy marad passzív, addig az ember képes olyan értékítéletet hozni, amivel elkerülhető a további vérontás, vagy éppen a törvényes és morálisan elfogadható döntés közti különbségtétel. Scharre egy saját példát hoz, amikor utóbbiról beszél. A hadijog törvényes lehetőséget biztosított volna, hogy megöljenek egy felderítőt – aki történetesen egy kecskéket hajtó kislány volt. Ám az alakulatból senkinek meg sem fordult a fejében.”