Anne Applebaum tagságot nyert a Royal Society of Literature társaságába
A Royal Society of Literature elnevezésű, független angol társaságot 1820-ban alapították azzal a céllal, hogy közösségé kovácsolja az írókat, költőket, és közös szenvedélyük, az írás – és olvasás – által inspirációként, lehetőségek megteremtőiként szolgáljanak egymás és az irodalmi élet más szereplői számára. Az alapítása óta eltelt sok évben a Royal Society of Literature (röviden RSL) számos más tevékenysége mellett nagy köztiszteletnek örvendő irodalmi díjakat alapított, nyilvános vitákat szervezett, és írók tucatjainak munkásságát juttatta el a világ különböző tájaira. Az RSL mostanra közel 600 taggal működik – köztük a legjobb regényírók, novellaírók, költők, irodalomkritikusok és forgatókönyvírók, akik munkásságukkal mind hozzájárultak a világirodalom fejlődéséhez. Tagságot nyerni igen nagy elismerés, hiszen csak azok részesülhetnek a megtiszteltetésben, akik kiemelkedő értékű irodalmi műveket alkottak.
A Royal Society of Literature legutóbb 2021 júliusában hirdetett tagfelvételt, és tagságot nyert az Európa Könyvkiadó Pulitzer-díjas szerzője, Anne Applebaum is.
Anne Applebauma a Yale Egyetemen, a London School of Ecnomics-on és az oxfordi St. Anthony’s College-ben tanult történelmet, irodalmat, nemzetközi kapcsolatokat. 1988-tól egy ideig és 2006-óta újra Varsóban él. A The Economics munkatársaként részese és egyben tudósítója is volt a rendszerváltoztatásnak. Műveinek központi témái a közép- és kelet európai kommunizmusok – az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Vörös éhínség – Sztálin háborúja Ukrajna ellen is letaglózó erővel, precízen írja le az iszonyatot, amelyben a rendkívüli gonoszságot túlélni igyekvő embereknek részük volt.
Anne Applebaum a Vörös éhínségben azt állítja, hogy több mint hárommillió ukrán volt, akik nem egy rossz politika véletlenszerű áldozataiként vesztek oda 1931 és 1933 között, hanem azért, mert az állam tudatosan pusztulásra ítélte őket. A szerző bizonyítékokkal szolgál egy régóta fennálló gyanúra: miután Ukrajnában a szovjet hatalmat lázadások sora tette ingataggá, Sztálin úgy döntött, hogy elpusztítja az ukrán parasztságot. Az állam lezárta a köztársaság határait, és elkobzott minden hozzáférhető élelmiszert. Gyorsan bekövetkezett az éhínség, és az emberek megettek bármit: füvet, fakérget, kutyákat, elhullott állatokat. Némelykor egymást ölték, hogy élelemhez jussanak.
Applebaum műve lebilincselő olvasmány; felidézi a huszadik század legsúlyosabb bűncselekményeinek egyikét, és bemutatja, miképpen jelenthet ismét fenyegetést, immár a huszonegyedik század politikai rendjére.
A Vörös éhínséget kötelező olvasmánnyá is tették a balti államokba küldött amerikai katonák számára.
Vörös éhínség
Sztálin háborúja Ukrajna ellen
Európa Könyvkiadó, 2020.10.13.
Valósághű beszámoló Sztálin napjainkig ható, kegyetlen tervéről, mely több
millió ember életébe került.
Sztálin 1929-ben hirdette meg a mezőgazdaság – hatásait tekintve egy második
szovjet forradalommal felérő – kollektivizációját, amely parasztok millióit
kényszerítette, hogy a földjükről lemondva belépjenek a kolhozokba.
