Az albán kommunizmus és a rendszerváltást követő kapitalizmus kritikája – egy kislány szemszögén keresztül!
Friss megjelenés
Soha annyi gyűlölködő levelet nem kapott még a szerző, mint Lea Ypi – az angol mellett párhuzamosan albánul írt – könyvének tiranai megjelenése után.
Volt, aki a diktatúra vélt dicsérete miatt kárhoztatta, volt, aki szerint az albán népet becsmérelte, többen tudni vélték: miniszterelnöki babérokra pályázik (apai dédapja 1921–1922-ben Albánia miniszterelnöke volt).
„Eredetileg egy filozófiai témájú könyvet akartam írni, a liberális és szocialista hagyományban megjelenő, egymást metsző szabadságfogalmakról. Amikor azonban elkezdtem írni… az eszmék hús-vér emberekké formálódtak, ők tettek azzá, aki vagyok. Szerették egymást, de küszködtek is egymással, máshogy gondolkodtak magukról és a többiekhez fűződő kötelességükről” – írja Lea Ypi, a politikatudományok professzora arról, hogyan alakult át önéletrajzzá és családtörténetté a Szabadon.
„A könyv egyik legfontosabb üzenete, hogy bármennyire elnyomó egy rezsim, soha nem képes teljesen szétzúzni az emberi méltóságot.”
Lea Ypi
Minden, amit addig tudott a világról, a hazájáról, a családjáról és önmagáról, egy csapásra tévesnek bizonyul és semmivé foszlik, amikor 1990 decemberében Albániában is megdől a kommunista diktatúra.
A Sztálin-szobrot ölelgető, Enver (Hodzsa) Hoxha-rajongó, a szocialista morált kizárólagos érvényűnek tartó kislány élete fenekestül felfordul, mikor kiderül, a családja mindaddig titkolta előle rendszerellenes beállítottságát, de még a származását is, mely a gyűlölt egykori albán miniszterelnökig vezethető vissza. Leának, ahogy szűkebb környezetének és az egész albán népnek, újra kell fogalmaznia saját magát – és eldöntenie: mit is kezd a rászakadó nagy szabadsággal és az igazsággal?
„Ypi nagyszerű író és komoly politikai gondolkodó, alig pár száz oldalon tűzi nyársra a sztálinizmust és a Világbankot harapós, mégis vicces modorában, de igazán mélyrehatóan. Igazán inspiráló!”
The New York Times
Szó szerint felszabadult (és felszabadító), a felnövéstörténetek regényes dramaturgiáját követő, egyben nagyon pontos és komoly (miközben derűvel teli és nevettető) önéletrajzi írás egy fiatal lány és egy ország sorsfordító időszakáról, mely igencsak ismerős lehet a magyar olvasók számára, miközben rácsodálkozhatnak az egzotikusan ismeretlen Albánia szerethetően emberi, mindennapi történetekben mesés gazdagságára.
Szabadon
Mire felnőttem, véget ért a történelem
Európa Könyvkiadó, 2024.03.20.
Fordította: Medzibrodszky Alexandra
