Bánjunk magunkkal irgalmasan , különösen ezekben a napokban, hetekben…Amikor türelmünket vesztjük, legtöbbször magunkat okoljuk, ha a “csillagok visszafelé forognak” a zárt ajtók mögött. Egyikünknek sem tesz jót, ha mindig mindenért magunkat okoljuk, büntudatban őrlődünk…mindig csak a rosszat vesszük észre magunkban. Nem, nem szabad “ törpévé “ tenni magunkat, mert ezzel engedélyt adunk másoknak is arra, hogy azzá válunk valóban. Merjünk ragyogni, engedjük, hogy a bennünk lévő fény ne pislákoló gyertyaként égjen, de valóban ragyogjon, mint a nap