Egy új kutatásból kiderül, melyik európai országban olvasnak a legtöbbet – és hol a legkevesebbet

Valószínűleg az olvasás, a könyvkiadás, valamint az egész kulturális ipar örök kérdése és állandó kutatási témája marad, hogy az emberek aktuálisan hogyan viszonyulnak az olvasáshoz, az irodalomhoz; mennyi időt és pénzt szánnak arra, hogy lelkileg is feltöltődjenek az olvasás élményén keresztül. Egyre nagyobb problémát jelent a rohamosan fejlődő digitális technika azon negatív hatása, amely a felnőttek és gyerekek könyvek iránti fogékonyságát csökkenti.

Az UNESCO 1995-ben döntött úgy, hogy április 23-át a könyv és a szerzői jog világnapjává nyilvánítja, pontosan annak érdekében, hogy minden évben ezen a napon a világ minden táján ünnepelhessék az irodalmat, a szerzőket, a könyveket; felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára, emellett egyaránt biztassák a felnőtt és fiatal lakosságot az olvasás örömének megtalálására. A legfőbb ok, amiért az év e napjára esett a választás, hogy pontosan ezen a napon hunyt el a világirodalom két nagy hatású alkotója, William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Az Egyesült Királyság és Írország területén az európai hagyományoktól eltérően március első vasárnapján rendezik meg a könyv világnapját, amely idén március 2-ra esett.

A könyv ünnepének hagyománya egy átalakult katalán nemzeti szokásból ered, amely kezdeteben a Sárkányölő Szent György nevéhez kötődő Rózsa Ünnepe volt. A katalán legenda szerint egy királylányt mentett meg a sárkány karmaiból Szent György, majd amikor legyőzte a sárkányt, annak kiontott vére átváltozott egy gyönyörű szál vörös rózsává, amelyet a királylánynak ajándékozott. 1923-ra szokássá vált, hogy a Rózsa Ünnepén az urak vörös rózsát ajándékoznak a hölgyeknek, amelyért ők egy könyvet ajándékoznak a férfiaknak.

A könyvolvasási és -vásárlási szokások feltérképezéséért az EU, valamint a tagállamok is végeznek kutatásokat. Az EU folyamatosan gyűjti az információkat, és követi, hogy az európai lakosság milyen mértékben költ újságokra, könyvekre és egyéb írószerekre. 2021-től kezdve az unió polgárai megközelítőleg a keresetük 1,1%-át fordítják könyvekre vagy valamilyen nyomtatott sajtótermék megvásárlására, míg a brit lakosság ennél kevesebbet, 0,9%-ot költ ilyen jellegű termékekre. Az európai országok közül Szlovákiában fordítják a keresetük legnagyobb százalékát könyvekre, szám szerint annak 1,9%-át, amely az elmúlt öt év adataihoz képest visszaesést jelent a legmagasabb, 2,1%-os eredményükhöz képest. Szlovákiát többek között Horvátország, Németország, Izland követi. A sor végén 0,5%-os eredménnyel Bosznia-Hercegovina, Szerbia, és 0,4%-kal Görögország helyezkedik el.

A kutatás arra is kiterjed, hogy a különböző országok lakossága átlagban mennyi időt tölt olvasással, hiszen az időnk még nagyobb kinccsé vált napjainkra, mint maga a pénz. Az erre vonatkozó adatok valamivel régebbiek, mert a Harmonised European Time Use Surveys eredményeit tízévente közlik, és a 2020-as eredményeket még nem publikálták. A mezőnyt Észtország vezeti, ahol átlagban napi 13 percet töltenek a lakosok olvasással. Őket követi Finnország és Lengyelország, ahol ez átlagosan 12 percre tehető, de Magyarország is az élbolyba tartozik; ugyanis a kutatás eredményei szerint a magyar lakosság napi 10 percet tölt el valamilyen könyv olvasásával. Az utolsó harmadba tartozik Olaszország, Ausztria és Románia 5 perccel. A világirodalom számára is számos nagy művészt, és az idei év Nobel-díjas íróját is adó nemzet, Franciaország sorrendben az utolsó a napi 2 perces eredményével. Emellett a kutatásból az is kiderül, hogy a francia lakosság mintegy 2,6%-a értékeli az olvasást élete egyik jelentős tevékenységeként, míg Magyarország polgárainak 10%-a. Ezek az adatok a 2008 és 2015 közötti időszakból származnak.