Nincs engedélyezve a javascript.
Európa Könyvkiadó
április 7.
Előrendelhető az Arany Pálma-díjas film alapjául szolgáló mű

Előrendelhető az Arany Pálma-díjas film alapjául szolgáló mű

Előrendelhető újdonság

„Holnaptól új életet kell kezdenem. Hogyan kezdje az ember az életét, ha csak halál van mögötte? Hogyan merítsen erőt az élethez a halálból?”

Władysław Szpilman, a híres lengyel zongorista közvetlenül a második világháború után vetette papírra visszaemlékezéseit, de az első kiadást szigorúan cenzúrázták; csak több mint ötven év elteltével jelenhetett meg teljes terjedelmében ez a megrendítő memoár, amely azóta bejárta a világot. A szépreményű fiatalember a holokausztot csodával határos módon élte túl Varsóban. Hiába folytatta tanulmányait a varsói konzervatóriumban és a berlini zeneakadémián, hiába zongorázott a lengyel főváros legelegánsabb szórakozóhelyein, és játszott a rádióban, a világháború kitörésével a náci ideológia szerint ő is már „csak” egy lengyel zsidó volt. Ha nem tudott volna zongorázni, talán életben sem maradhatott volna. Zsidó származása miatt őt is – csakúgy, mint több százezer varsói sorstársát – megkülönböztetések érték: el kellett viselnie a gettóba költöztetést, majd családjától való elszakítást, az évekig tartó bujdosást. Rengetegszer állt közel a halálhoz, de valahogyan mindig túlélte az eseményeket.

A könyv közvetlen hangvételű, az olvasó pedig szinte magán érzi, átéli a borzalmakat, a rettegést, a magányt. Władysław Szpilman nem törekedett arra, hogy sajnáltassa magát, csak tényszerűen leírta a történteket. Nem próbált meg magából hőst faragni, mert ő is csak sodródott az árral. A könyv alapján Roman Polański rendezésében készült film 2002-ben elnyerte az Arany Pálma díjat.

A zongorista

A zongorista

Władysław Szpilman
Európa Könyvkiadó, 2021.04.09.
Władisław Szpilman szépreményű fiatalember: a Varsói Konzervatóriumban és a Berlini Zeneakadémián folytatott tanulmányai után a lengyel főváros legelegánsabb szórakozóhelyein zongorázik, és a rádióban is fellép. 1939 szeptemberének végén azonban a náci ideológia szerint már „csak” egy lengyel zsidó. Aki ha nem tudna zongorázni, talán életben sem marad.