jó estét kívánok, köszönöm szépen, hogy önökkel lehetek.

Ünnepelni mindig jó alkalom, soha nem szabad lemondani arról a lehetőségről, hogy kinyissuk a szívünket, hogy a legrosszabb dologból is vegyünk ki valami jót. Mi feldiszítettük a házat, mint mindig, most is megfestettem a tojásokat, nemcsak színeztem, de mesevilágot varázsoltam rájuk, nyuszik, virágok, pillangók néznek vissza ránk, megfőztem a sonkát és gyönyörűen megteritettünk. Nagyon hiányoztak a gyereink, az unokáink, de tudjuk, a szeretet nem veszett el, velünk voltak, vannak és telefonon elmondtuk egymásnak, milyen jó is, hogy legalább így, gondolatban együtt vagyunk. Ünnep volt , van a szívünkben...

Igen, milyen érdekes is az ember, félti a tárgyait, a csomagokra ráírjuk" törékeny"...De törékeny voltunkra alig, alig figyelünk... Egyes szavak félelmet keltenek bennünk, a félelmünk a legtöbbször törékenységünkből fakad...ezért kell jól megválasztanunk, hogy mit mondunk.

Köszönöm szépen, én hiszem, hogy a hírek közzül csak szemezgetni szabad, úgy, ahogy a szőlőt esszük... válogatunk. Minden média és mindegy, hogy melyik ország ban jelennek meg a hírek, arra törekszik, hogy a portéka eladható legyen, ezért használnak gyakran olyan szavakat, mondatokat, amelyek félelmet válthatnak ki. Hinnünk kell saját józanságunkban.

Az, hogy egyedül vagyunk, nem jelentheti azt, hogy magányosak vagyunk. Persze könnyű ezt mondani, hallom, hogy most messziről a hozzászólást. Igen, én hiszem, hogy ma mindenféle technikai eszköz segít abban, hogy ne érezzük mindig, hogy leszakadt az ég, hogy vasredőny boritja az eget... Vegyük fel a telefont, hívjuk fel azokat, akik fontosak nekünk. ne azt várjuk, hogy engem hívjon valaki, tegyük meg mi az első lépést. mondjuk el mi először, hogy fontos vagy nekem. Ha az ajtónkkal együtt bezárjuk a szívünket, a csoda csak akkor történik meg, ha a szívünket kinyitó kulcsot nem dobjuk el.