A liberalizmus vesszőfutása – Megjelent Francis Fukuyama új munkája

Friss megjelenés

A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé? A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor maguk az alapelvek ma is kikezdhetetlenek.

„A liberális szabadság és pluralizmus ékesszóló és kiemelkedően okos védelme, amelyet, bárhol is foglalnak helyet az ideológiai eszmék spektrumán, minden vezetőnek és politikai aktivistának el kell olvasnia – készen a vitára.”

Washington Monthly

A jobb- és baloldalról érkező kihívások és kritikák az elmúlt évtizedekben a szélsőséges túlzásaikkal hol kiüresítették az eszmerendszert, hol ellenségképet kreáltak belőle. Végeredményül minden esetben a demokráciák és a civil társadalmak szétesését hozták magukkal.

A neves politikai filozófus az eszme történeti kialakulásától követi a liberalizmusról való gondolkodás változásait: hogyan váltott ki erős ellenállást és elégedetlenséget magával a kapitalizmussal szemben a gazdasági neoliberalizmus térnyerése; hogyan vált abszolút értékké, majd a liberalizmus alapjául szolgáló individualizmus és univerzalizmus kritikájává a személyes autonómia; miként használta fel a populista jobboldal az eredetileg progresszív baloldal tudománykritikáját; hogyan kérdőjelezte meg a modern technológia a szólásszabadság liberális elvét; miféle kihívást támaszt a nemzeti identitás a liberalizmussal szemben.

„Égetően fontos és időszerű. Ennek a karcsú, elegáns könyvnek az alapvető erőssége, hogy definíciói kristálytiszták, még akkor is, ha elismerik a gyakorlat összetettségét. Ragyogóan éles elméjű összefoglalója annak, ahogy a liberális gondolkodás egyes irányzatai aláásták magának az eszmének az alapelveit.”

The Guardian

Van-e életképes alternatívája a jobb- vagy a baloldalnak a liberalizmussal szemben? – teszi fel a kérdést Fukuyama, majd vizsgálódásai végén a klasszikus liberalizmusba vetett hit újjáépítéséhez szükséges, átfogó elveket vázolja fel. Ezek alapján a liberalizmus nem fog idejétmúlt vagy „elavult doktrínának” tűnni, hanem olyan eszmének, amely képes válaszokat adni a kor kihívásaira.