Nincs engedélyezve a javascript.
mobius_brand_elemek6.jpg
Moobius online könyváruház | Az ország legjobb könyves ajánlatai
április 5.
Mikor vált az olvasás csendes tevékenységgé? A BookRiot utánajárt.

Mikor vált az olvasás csendes tevékenységgé? A BookRiot utánajárt.

A könyves világ hírei

Az olvasás mindig is csendes, békés tevékenységnek számított. Ha az ember az olvasásra gondol, általában szigorú könyvtárak jutnak eszébe, vagy pedig egy kényelmes kanapé, ahol egy bögre forró tea társaságában elvonul a világtól. Még olyan könyvklubok is vannak, ahová csupán be kell vinni az olvasnivalót, és csendben olvasni.

Azonban, ez nem mindig volt így, sőt nagyjából ezer évig az olvasás hangos tevékenység volt. De nézzük, hogyan is lett ebből csendes elfoglaltság…

Az olvasás hangos történte

Míg az írott szavak évezredek óta velünk voltak, az, ahogy az emberek értelmezték őket, mindig változott. Az olvasás kezdeti formájában közös, szociális tevékenység volt. Akik tudtak olvasni, először kövekről, később pedig papírról, hangosan olvastak emberek csoportjainak – habár, ekkor a szövegeket még csak nagy, összefüggő tömbként írták le, mindenféle írásjel és tagolás nélkül.

Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogyha az olvasás hangos tevékenység volt az idők kezdetén, mégis mi történhetett az ősi könyvtárakban.
Erre valamiképpen választ kaphatunk Szent Ágoston Vallomásaiból:

„De amikor Ambrose olvasott, a szemei átláttak a papíron, amíg a szíve a jelentést kereste, addig a hangja és ajkai némák voltak. Sokszor, amikor jelen voltunk (…), mindig némán láttuk olvasni.”

A fentiekből világosan láthatjuk, hogy a néma olvasás akkoriban szokatlannak, szinte már hihetetlennek tűnt, annyira eltért a megszokottól.

img_0201_2.jpg

Ahogy az olvasás elcsendesül

Demi Lee szerint az írásjelek 12. századi felbukkanása megváltoztatta az olvasási szokásokat. Megjelent a tagolás, a központozás, a nagy kezdőbetűk – vagyis mindaz, ami lehetővé tette, hogy könnyebb legyen olvasni és feldolgozni a szövegeket.

Ezenkívül, a nyomtatás fejlődésével az emberek hozzáférhettek könyvekhez, és az értelmező tagolás miatt már nem volt szükségük arra, hogy egy hozzáértő személy olvassa fel nekik. Azonban Robert Darnton szerint még a 17. századi Európában is jellemző volt a közös olvasás.

A csendes olvasó

A 18–19. században a néma olvasás világszinten terjedt. Ez azonban sokak szerint aggodalomra adott okot; felmerült ugyanis, hogy ha az ember némán olvas, akkor a saját gondolatait formálja, és nincsen senki, aki hatással van rá. Főleg a nők miatt aggódtak, mivel bennük „veszélyes gondolatok” jelenhettek meg, amikor este egyedül olvastak az ágyban.

A hangos olvasás előnyei

Bár napjainkban a néma olvasás a megszokott, rengeteg előnye van annak, ha az ember hangosan olvas. A BBC szerint a kutatók felfedezték, hogy azok, akik hangosan olvasnak, jobban emlékeznek a szövegre és a szavakra, mint azok, akik ezt némán teszik. Ennek az az oka, hogy az agy másképpen dolgozza fel az információt, hiszen ha az ember hangosan olvas, akkor egyszerre hallja és látja a szöveget.

Emellett a hangos olvasás kiváló lehet kapcsolatteremtésre, mint például gyerekeknek olvasni, vagy pedig megosztani egy olvasmányt egy baráttal, esetleg csatlakozni egy könyvklubhoz. Azonban a hangoskönyvek jótékony hatását sem felejthetjük el.

Mindent összevetve az olvasás természetes formája a hangos olvasás; a néma olvasás újabb jelenség. Ami valamikor szociális, közösségi tevékenység volt, mostanra magányossá vált a szövegtagolás és a nyomtatás elterjedésével.

img_0547.jpg