Haladó magyar című dalverses kötetéről Hódos Hajni kérdezte Pajor Tamást a Könyvesblogon.
„Az irodalom és a zene határán próbálok egyensúlyozni. (...) Úgy vélem, ha csak a zene nélküli költészetet gyakorolnám, akkor nagyszámú figyelmet veszítenék. Ahova én célzok, az a Szenes Iván és a Radnóti Miklós közötti spektrum. A mindenestül kommersz dal a legtöbb esetben megmarad a funkcionalitás szintjén, nem is tűz ki többet. Ezzel szemben a művészet számomra az, ami az életet úgy tudja ábrázolni, tükrözni, hogy aki szemléli, azonosulást éljen át, valamiképp felismerje az általa is átélt valóságot. Valamit a lényegből ragad meg, amit a tudományos, a publicisztikai vagy a hétköznapi nyelv nem tud. A funkcionális nyelv csak a felszínt kapargatja, ami a szívét-lelket megmozgatja, azt nem érinti.” (részlet az interjúból)
A beszélgetést teljes egészében a Könyvesblog oldalán olvashatjátok.