Szex, halál, menüett és Anna Magdalena kottafüzetei
Könyvajánló
A nagy zeneszerző, Johann Sebastian Bach második feleségének neve főként kottafüzeteinek, valamint annak köszönhetően maradt fenn, hogy kulcsfigurája volt a zeneszerző népes családjának – négy mostohagyereket és tizenhárom saját gyereket nevelt.
Anna Magdalena a 18. század elején elismert énekesnő volt Németországban, majd Johann Sebastian Bachhal kötött házassága révén a történelem leghíresebb zenészfeleségévé vált. Az általa jegyzett két kottafüzet ma is közismert, kezdő és gyakorló zongoristák kedvelt darabjai találhatók bennük. Ezeknek a kottafüzeteknek a pedagógiai tartalma révén, mely elsősorban a gyermekek zenei képzését tartotta szem előtt, Anna Magdalenát egyoldalúan, a német háziasság mintaképeként állították be.
David Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és az özvegyasszonyoknak – miként Anna Magdalenának is férje halála után.
Szex, halál, menüett
Anna Magdalena Bach és kottafüzetei
Európa Könyvkiadó, 2022.05.31.
Nincs olyan kezdő zongorista, aki a hangszerrel való ismerkedése során ne találkozott volna az Anna
Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr menüettel. A nagy zeneszerző, Johann
Sebastian Bach második feleségének neve főként kottafüzeteinek, valamint annak köszönhetően
maradt fenn, hogy kulcsfigurája volt a zeneszerző népes családjának – négy mostohagyereket és
A számos kép és kottapélda gazdagon illusztrálja a leírtakat. A zenészprofesszor egyszerre írt tudományos művet annak minden elvárásával együtt, valamint a közönség számára szóló szórakoztató olvasmányt egy nőről, akinek az életét bár számos regényből, színdarabból ismerhetjük már, itt a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként találkozhatunk vele.
A Szex, halál, menüett című kötet az első alapos tanulmány ezekről a kottafüzetekről és tulajdonosukról. A szerző sokoldalú történelmi személyként éleszti újjá Anna Magdalenát, egyszerre istenfélő és buja, életvidám és tragikus sorsú nőként mutatja be. A műben végigkísérhetjük Anna Magdalena életét – a fiatal és extravagáns előadóművésztől a megfosztott és elszegényedett özvegyig –, miközben megfordulunk korabeli kávéházakban, fergeteges esküvői lakomákon, és bepillantunk a 18. századi családok életébe.
David Yearsley a kottafüzetek sajátos bejegyzéseit – mint például a tiltott szerelemről szóló bájos dalocskák és a halandóságról szóló elmélkedések – a 18. századi lutheránus Németországban élő nők társadalmi gyakorlatának és gondjaik hátterének bemutatásával vizsgálja. A házassági státusztól és az özvegységtől kezdve a szakmai és háztartási szerepek betöltésén, a pénzen, a divaton, az intimitáson és a szexen át a gyermekek és a házastársak állandóan jelen lévő betegségéig és haláláig.
A könyvből egy olyan zenész humánus portréja rajzolódik ki, aki magáénak érezte a dal érzékiségét és a billentyűs hangszerek felemelő erejét, aki olykor frivol feleség hírében állt, ám gyakran gyászoló anyaként gondolunk rá, és akinek féltve őrzött kottafüzeteiben sok játék, humor és odaadás rejlik.
