Könyvkiadónk számára különleges év a 2024, hiszen útjára indítottuk legújabb cikksorozatunkat, melyben előtérbe helyezzük a színek kavalkádját, és ennek megfelelően állítunk össze minden hónapban egy könyvlistát. A kiadványainkat szín szerint válogatjuk, melyben igyekszünk figyelmet fordítani a színek jótékony hatásaira, hogy az olvasás élménye jobban átjárja az ember szívét és lelkét.
A színek energiáját régóta használják a gyógyászatban, ugyanis különböző hatással rendelkeznek az emberi egészségre és lélekre. A színterápia változatos módszerei közé tartozik például a természet színeinek tanulmányozása, illetve az elemek árnyalatainak megfigyelése. Idézzük fel magunkban, hogy milyen erőteljesen hatnak ránk a felkelő nap vörösen izzó sugaraiban rejlő ígéretek, vagy a márciusi cseresznyefa-virágzás szirmai között megbúvó érzelmek, a kagylóhéj gyöngyházszerűségének varázslata vagy az égbolt kékjének végtelensége.
Az októberi hónap színe a szürke, amely egy átmenet a fehér és a fekete között. Sokszor hivatkoznak rá semleges színként, kapcsolják a komorsághoz vagy az unalomhoz, ennek ellenére rengeteg lehetőség rejlik benne. A szürke a gyógyászatban a hétköznapiságot jelképezi, segít a túl mozgalmas élet egyszerűbbé tételében, listánkon mégis megannyi izgalmas címet ajánlunk. Akadnak köztük olyanok, melyek története szívbe markoló, mások messzi vagy éppen fiktív vidékekre kalauzolják az olvasót; de az is előfordulhat, hogy valamelyik a frászt hozza ránk.
Katherine Bradley Nővérek szövetsége című regényében George Orwell világhírű, 1984-es disztópiáját gondolja újra, ezúttal egy női főhőssel. Történetében Julia látszólag tökéletes polgára Óceániának, ahol a Nagy Testvér mindig figyel. Titokban azonban tagja a Nővérek szövetségének, egy földalatti mozgalomnak, amelynek célja, hogy felkutassa a Testvériség tagjait, akiknek egyetlen célja elpusztítani a Nagy Testvért. Julia egyik nap rá is bukkan az egyik résztvevőre, ám egy rémálomszerű világban nem olyan meglepő, hogy az események hamar rosszra fordulnak.
„Úgy látszik, csak mi látjuk a valóságot: a prolik egyáltalán nem különböznek tőlünk. A különbség csupán mítosz, amelyet azok hisznek el, akik jobbnak szeretnék gondolni magukat embertársaiknál.”
Viktor E. Frankl Mégis mondj igent az életre! című könyvében egy olyan terápiát mutat be, amellyel mindenki találhat valami értelmet az életében. Ez nem is véletlen, az 1997-ben, 92 évesen elhunyt szerző 1942 és 1945 között négy koncentrációs tábort járt meg, megtapasztalta szülei, fivére és várandós felesége halálát, majd ezeket a tapasztalatokat felhasználva hozta létre saját terápiás módszerét. Ennek sikerességéhez nem is férhet kétség: könyvét több mint tizenkétmillió példányszámban vásárolták meg az olvasók, az amerikai Kongresszusi Könyvtár pedig már évtizedekkel ezelőtt beválogatta a tíz legfontosabb mű közé.
A Viharos lég az utóbbi idők legnépszerűbb német ifjúsági regényciklusának negyedik része. Ebben a főszereplő, Ari Lucian gyilkosának nyomába ered – az első számú gyanúsított pedig nem más, mint Lucian apja. A hatalmas démon azonban nem hagyja, hogy megtalálják és sarokba szorítsák, és Arinak döntenie kell, mekkora árat hajlandó fizetni azért, hogy az igazság kiderüljön és barátai megmeneküljenek. Az Izara-sorozat darabja Julia Dippel tollából természetesen fordulatokban gazdag és meglepetésekkel teli történet.
„Amikor az utolsó ellenfél is elesett, tekintetünk összetalálkozott.
Abban a pillanatban a köztünk lévő kapocs szinte kézzelfogható volt.
Ugyanazt gondoltuk, ugyanazt éreztük, szívünk ugyanabban a ritmusban vert…”
Ahogy közeledik októberben a halloween, előfordulhat, hogy komorabb történetekre vágyunk. Nem is akadhatna jobb választás, mint a Kedvencek temetője a horror koronázatlan királyától, Stephen Kingtől. A hátborzongató történetben egy család az idilli New England-i vidékre költözik, ahol egy nap felfedeznek egy misztikumokkal övezett kisállattemetőt. Mikor a család macskáját elcsapja egy kamion, olyan események sorozata veszi kezdetét, melyekre még a legmerészebb rémálmaikban sem számítottak volna. Bizony néha jobb, ha a halott halott marad.
A második világháború alatt működő koncentrációs táborok és az ott elkövetett rémtettek az irodalom számára kimeríthetetlen táptalajt jelentenek. A fiú a 66-os blokkból Moshe Kessler történetét meséli el, aki 1945-ben, tizennégy éves korára sok szenvedést élt át; túlélt egy évet Auschwitzban, de a megpróbáltatásai itt még nem értek véget, hiszen újabb haláltáborba kerül. Kessler visszaemlékezéseit Limor Regev gyűjtötte össze, majd alakította regénnyé.
„Az, hogy elvittek minket Auschwitz I.-ből, azt jelentette, hogy a nácik még hasznosnak tekintettek minket. Amíg az embernek volt értéke, jobbak voltak a túlélési esélyei. De a halálbüntetés folyamatosan ott lógott a fejünk felett, még a munkatáborokban is. A németek a legváratlanabb időpontokban »szelektáltak«, és akiket alkalmatlannak ítéltek a munkára, azokat a birkenaui gázkamrába küldték.”
Nők a középpontban. Ők mesélik el a történeteiket. A férjem cím talán némileg megtévesztő lehet, hiszen a kötetben megtalálható prózák nem a férfiakról szólnak. Rumena Buzsarovszka gyűjteménye elnyerte a rangos Edo Budiša-díjat, és bár a novelláskötet darabjai nem magyar tájon játszódnak, az Alice Munro világát megidéző stílussal a hazai olvasók is könnyen azonosulhatnak.
„A pozitív gondolkodás a legfontosabb. Minden rendbe jön majd. A kozmosz visszaadja számunkra az energiát. Fogadd be a világmindenség energiáját, szabadulj meg a rossztól, és a leked egyensúlyba kerül.”
A vámpírok elcsépeltek lennének? Tracy Wolff Sóvárgás-sorozata a legjobb példa arra, hogy ez koránt sincs így. Ez a téma egyszerűen kimeríthetetlen, és mindig lehet újat mondani vele. A Kísértés más szempontból is különleges, a sorozat ötödik darabjaként van feltüntetve, cselekménye azonban a Sóvárgás és a Vonzódás történései között játszódik. Ebben a felvonásban végre fény derül arra, vajon mi történt Grace-szel abban a néhány hónapban, amelyről semmi nem maradt meg az emlékezetében…
Ha az esős, borongós időben egy téli tájon játszódó, szívfájdítóan gyönyörű történetre vágyunk, Az utolsó vándorlás egészen biztosan nem okoz majd csalódást. Charlotte McConaghy regénye egy utazásra invitálja az olvasót egy zord vidéken keresztül, Grönland partjaitól egészen az Antarktisz olvadó jégmezőiig. Főszereplője, Franny nem csupán a csérek utolsó ismert kolóniáját kívánja felkutatni, hanem valami más, rejtett motiváció is mozgatja előre…
„Pestis vagyunk ezen a világon, ahogy azt férjem gyakran mondja. Ma egy óriási földterület látszik a bal oldalunkon, ami igencsak meglepő, mivel az általam tanulmányozott térképeken semmi ilyesmi nincs. Ahogy közelebb érünk, rádöbbenek, hogy az elképesztő méretű sziget műanyagból áll, és partját döglött halak, tengeri madarak és fókák borítják.”