Az 1927-ben Kárpátalján, Tiszasasváron született, Kossuth-díjas Lator László költőként, műfordítóként, esszéistaként egyaránt kiemelkedő alakja napjaink magyar irodalmának. Az Európa Könyvkiadónál a latin csoport élén évtizedeken át vezető szerepet játszott abban, hogy a világirodalom a legmagasabb szinten honosodott meg magyarul, egyetemi szemináriumáról több generáció új költő- és fordítótehetségei emlegetik máig mesterükként,a rádióban és a televízióban pedig az egész országot oktatja az irodalom ismeretére és értésére. Fordításai után a saját versei önálló kötetben először 1969-ben jelenhettek meg. Versben olyankor szólal meg, ha a sugallatos erővel megelevenített részletekbe a létezés egész drámáját tudja belesűríteni. Mint maga mondja: "Ritkán történhet meg a csoda, úgy szólni a világról, hogy a szó visszanyerje érzéki erejét, hogy testté váljon az ige." Ritkán, de megtörténik. Erről tanúskodik ez a kötet is - örömére mindazon olvasóknak, akik a verstől ma is azt az ünnepi élményt várják, amit csak a nagy költészet képes megadni.