Valamikor az 1930-as években gyilkosságot követnek el az amerikai Délen, egy katonai támaszponton. "A tragédia részesei a következők: két tiszt, egy közlegény, két asszony, egy filippínó meg egy ló."



A sótlan Penderton százados és zabolátlan, kacér felesége, Leonora egymástól elhidegülve ugyan, de viszonylag békésen élik mindennapjaikat, amíg az erődbe nem vezénylik az egyszerű gondolkodású, életvidám Langdon őrnagyot depressziós, szívbeteg feleségével, Alisonnal. Négyük összetetten alakuló baráti és szerelmi viszonyrendszere önmagában is robbanással fenyegethetne, a lélektani detonátor szerepe mégis egy minden értelemben kívül állónak jut: az osztálytudatos Dél legaljának, egy fiatal, tanyasi származású, jóformán analfabéta közlegénynek.

Williams közlegényt kölyökkora óta azzal riogatták, hogy "a nők halálos kórt terjesztenek, amelytől megvakul, megbénul és pokolra jut a férfi" - ám egyszer véletlenül megpillantja a házában anyaszült meztelenül járkáló Leonorát...



Carson McCullers második regénye eredetileg 1941-ben jelent meg, és témái, a homoszexualitás, a szadizmus, a voyeurség, a fetisizmus akkoriban nagy megütközést keltettek. John Huston 1967-es filmváltozatában Marlon Brando és Elizabeth Taylor játszotta a főszerepeket.