Az Embernek fia nem történelmi regény, bár hátterében az 1932-ben kezdődő Chaco-háború áll - Roa Bastos tizenhét évesen, önkéntesként maga is részt vett benne, életének meghatározó élménye -, amelyet Paraguay Bolívia ellen, a két ország határán található olajmezőkért vívott. A tör­ténet valós ideje is jóval hosszabb, majdnem száz évet fog át. Sokkal inkább egy nép nem hivatalos, "történelem alatti", valódi története, eposza, amely az archaikus történetmondás mitikus hangján, de modern, sokszor filmes eszközökkel, a kronológiai rendet elvetve, töredékekből bontja ki a szereplők életét, sorsát. Talán ennek és a mű erőteljes bib­liai szimbolikájának köszönhető, hogy az egyszeri, időben és térben körülhatárolt történetek egye-temessé tágulnak, túlmutatnak a történelmi és földrajzi meghatározottságon, és a mindenkori kiszolgáltatott, szenvedő, de sorsáért mégis felelős emberről mondanak valami örökérvényűt.