Robert Merle történelmi riportregényében a krónikás hűségével idézi fel 1953. július 26-át, a kubai forradalom első eseményét, a Moncada-laktanya legendás ostromát, amely ugyan kudarcba fulladt, mégis megingatta azt a rögeszmét, hogy a Batista-rezsim megdönthetetlen.

Ez a nap a forradalom "keserű keresztelője" volt, tanúsága annak, hogy bár "nagy emberek nélkül nincs történelem", a történelmet mégsem ők: a diktátorok, karizmatikus népvezérek, hanem az egyszerű emberek csinálják, élik-szenvedik meg.

Szemtanúi lehetünk, amint egy csapat elszánt fiatal - tapasztalatlanságuknál csupán naiv hitük és elszántságuk nagyobb - megelégelve Batista diktatúráját, a jobb jövő reményében, a nemzeti méltóság programjáért fellázad a fennálló hatalom ellen. De ma már - hosszú évtizedek távolából - azt is megérthetjük, miért valóságosabb a hithű forradalmár, Che Guevara, mint a XX. század egyik önmagát túlélt mítosza...

A könyvet harminc fekete-fehér fotó illusztrálja.