Borges és a matematika

Egyetlen fajta végtelen létezik vagy vannak különböző végtelenek, s az egyik nagyobb, mint a másik? Milyen az ideális labirintus? Lehet-e logikailag modellezni az elbeszélést mint műfajt? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken tűnődik - mindig szellemesen és közérthetően - az argentin Guillermo Martínez ebben a különleges könyvben, mely az irodalom és a matematika kapcsolatainak kérdését járja körül.
Ám az első kérdése: "Borges szövegei vajon miért olyan értékesek a tudományos kutatók, fizikusok, matematikusok számára?" S miközben Borges, a nagy példakép elbeszéléseit elemzi, kiderül, hogy a matematikai gondolkodás, egy-egy matematikai dilemma s leginkább a Gödel-tétel utáni új matematika gyakran a létezés általános kérdéseivel áll kapcsolatban. Így Borges jó pár műve - "Az Alef", a "Funes, az emlékező", "A halál és az iránytű" stb. - olvasható klasszikus matematikai problémák illusztrációjaként is, miközben az ember világba vetettségét, egzisztenciális helyzetét, a világ titkaival való szembenézés gyönyörűségét és rettenetét is megvilágítják. S szó esik a kötetben matematikai krimikről, mesterséges intelligenciáról és robottechnológiáról, a nagy Fermat-tétel történetéről, a számítógépnek a matematika tudományára gyakorolt hatásáról, Eukleidészről, Bolyairól, Gödelről és más nagy matematikusokról - Gregory Chaitinnel, korunk nagy matematikusával pedig élvezetes beszélgetést folytat a szerző...