Amarcord-élmény keríti hatalmába egy stresszes munkanap után Giorgiót, a karrierje csúcsán lévő kultúrdiplomatát. Enged a csábításnak, és az utóbbi időben mind fenyegetőbben támadó depresszió elől emlékei közé menekül. A fő színtér a gyermekkor, egy közép-itáliai tengerparti városka az abbruzzói hegyek ölelésében. Portrék, epizódok egy közösség életéből, amely még számon tartja saját múltját. Töredékek, szilánkok a nem túl távoli múltból, a '60-as évek Olaszországából a személyes élmények intimitásával, az anya - fiú viszony minden más emberi kapcsolatot megalapozó és befolyásoló erejével, a gyermekkori és az érett szerelmek tiszavirág-sorsával. Múlt és jelen szüntelen egymásra vetülése fogja közös keretbe a történetfüzér darabjait, melyeknek sajátos színt ad, hogy Giorgio az elbeszélés épp most került Dublinból a Budapesti Olasz Kulturális Intézet élére. A Joyce-rajongó Giorgio Leopold Bloomhoz hasonlóan keresi önmagát Budapesten, nyugtalan lelke végül a szegedi Tisza-parton, a júniusi tiszavirágzáskor ismeri föl a "minden mulandó" kérlelhetetlen igazságát.