Ayana Gray: Beasts of Prey
Könyvértékelés: 5/⭐️⭐️⭐️
Ayana Gray első könyve egy sodró lendületű fantasy, ahol a dzsungel mélye legalább annyi titkot rejt, mint az emberi szívek. Két egymástól teljesen különböző főhős kényszerül szövetségre egy halálos küldetés során, miközben ősi mágia, legendás szörnyek és árulások hálója fonódik köréjük. Koffi varázserővel rendelkező lány és Ekon a katonának készülő fiú sorsa összefonódik amikor egy halálos lény levadászására kényszerülnek.
A legegyedibb a különleges világépítés: a történet nem a megszokott európai fantasy hagyományokra épít, hanem gazdag, afrikai ihletésű mitológiát és kultúrát mutat be, ami friss és “valami más” hangulatot ad neki.
A regény egyszerre izgalmas kaland és érzékeny történet bizalomról, identitásról és túlélésről. Bevallom, mi nehezen találtunk egymásra de ha szereted a gazdag világépítést, erős karaktereket és a végig feszült cselekményt, ez a könyv garantáltan magával ragad.

A nők bosszúja Trója eleste utáni rabszolgaság kegyetlen valóságát vizsgálja, ahol a győztesek megölik ellenfeleik férfiait, valamint rabszolgasorba taszítják a nőket és a gyermekeket. Ez a könyv Pat Barker trójai háborút újramesélő sorozatának második kötete, amely feminista nézőpontból közelíti meg a történetet.
Briszéisz nézőpontjból ismerjük meg a helyzetet, aki már nem rabszolga, mivel Akhilleusztól gyermeket vár, és a gyermek védelme érdekében a férfi halála után hozzáadták Alkimoszhoz. Ennek következtében „feleség” státuszát kihasználva szabadon mozoghat a táborban, és segíthet a többi nőnek alkalmazkodni új szerepükhöz, mint rabszolgák és ágyasok azoknak a férfiaknak, akik megölték családjukat. A regény során Barker tömör, feszes prózája életre kelti Hekabé, Kasszandra, Andromakhé és Helené alakját is.
Pürrhosz, Akhilleusz 16 éves fiának szemszögéből is olvashatunk pár fejezetet, aki a trójai faló belsejéből indítja a történetet. Apja még érkezése előtt meghal, és kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy méltó harcos. Ennek eredményeként aktívan részt vesz Trója brutális kifosztásában, megöli Priamoszt, és megtagadja tőle a tisztességes temetést. Ezek a tettek feldühítik az isteneket, akik felkeltik a szeleket, így a görögök nem tudnak hazatérni.
Pürrhosz gőgje éles ellentétben áll a nők szenvedésével. A regény középpontjában a tábor mindennapi élete, a nők gyötrelme, valamint az a törekvésük áll, hogy valamiféle önrendelkezést megőrizzenek azáltal, hogy keresztülhúzzák Pürrhosz terveit, és elérik Priamosz méltó eltemetését.
Igazán érdekes volt a történetet női szemszögből megismerni, úgymond a másik oldalt a történelemnek, amikor nem csak a csatákról és az azt követő ünneplésről esik szó, hanem az elszenvedői oldalról „átélni” mindazt, ami ilyenkor a nőkkel történik, hogy milyen sorsra jutnak.
Elgondolkodtató könyv volt. Ajánlom, különösen azoknak, akiket érdekel az ókori görög világ.