Őszintén, sosem értettem, miért panaszkodik annyi ember erre a könyvre. Én tényleg szerettem A kőszívű ember fiait! Igen, hosszú, és Jókai néha kicsit „túlírja” a dolgokat, de pont ez adja meg azt a különleges, gazdag hangulatot, amitől ez a regény annyira él. Olyan, mint egy nagy, történelmi film – hősi jelenetekkel, romantikával, humorral, és közben ott lüktet benne a szabadságharc szelleme.
Jókai stílusa olyan, mintha belecsöppennél a 19. századba: látod a díszes ruhákat, hallod a kardcsattogást, és érzed azt a lelkesedést, amivel az emberek akkoriban hittek valamiben. Engem meglepő módon magával vitt ez a világ – a nagy eszmék, a hősiesség, és az, hogy a szereplők nem tökéletesek, de mindig a szívükre hallgatnak.
Szóval igen, lehet, hogy nem mindenkinek jön be, de szerintem A kőszívű ember fiai az egyik legszebb magyar regény. Ha adsz neki egy kis időt, ez a könyv teljesen beszippant.

megvettem