A Panoráma Hotel télire bezár, a gondnoki feladatokat pedig Jack Torrance vállalja el. Feleségével és kisfiával, Dannyvel a hóval elzárt szállodába költöznek, ahol azonban egyre furcsább és félelmetesebb dolgok történnek.
A Ragyogás nem véletlenül vált a horrorirodalom egyik alapművévé. Stephen King mesterien építi a feszültséget: a történet nem azonnal ijeszt meg, hanem lassan, alattomosan kúszik a bőrünk alá.
A regény egyik legnagyobb erőssége mégsem a természetfeletti vonal, hanem a szereplők kidolgozottsága. Danny története szívszorító, Jack karaktere pedig jóval összetettebb annál, mint amit elsőre gondolnánk. Miközben a Panoráma Hotel sötét titkai egyre inkább felszínre kerülnek, egy család széthullását és az emberi lélek legmélyebb rétegeit is megismerhetjük.
Nyomasztó, izgalmas és meglepően érzelmes történet, amely a horrorrajongók mellett azoknak is sokat adhat, akik erős karakterközpontú regényeket keresnek.
Ha eddig csak a filmet ismerted, a könyv még számos meglepetést tartogat.

A Ragyogás annak idején főiskolán kötelező olvasmány volt számomra, így nem éppen önszántamból vettem kézbe. Akkoriban már több Stephen King-regényt olvastam, és elsőre meglepett, mennyire más hangulatú, mint például az Az vagy a Hasznos holmik. Eleinte lassabban haladtam vele, de ahogy egyre jobban belemerültem, teljesen magával ragadott. Most egy gyönyörű élfestett kiadás miatt újraolvastam, és még jobban tetszett, mint elsőre.
A történet középpontjában a Torrance család áll, akik a télre elnéptelenedő Panoráma Hotel gondnokai lesznek. A könyv azonban sokkal több egy egyszerű kísértettörténetnél. King nagyon alaposan építi fel a szereplőit, különösen Jack Torrance alakját, akinek fokozatos lelki összeomlását szinte lépésről lépésre követhetjük végig. Danny karakterét is nagyon szerettem, és a „ragyogás” képessége izgalmas plusz réteget ad a történetnek.
A regény egyik legnagyobb erőssége a nyomasztó hangulat. A hóval körülzárt hotel, az elszigeteltség és a folyamatosan növekvő feszültség végig ott lebeg a lapok felett. King zseniálisan adagolja a félelmet: mire igazán beindulnak a borzalmak, az olvasó már a legapróbb nesztől is összerezzen. Számomra a Ragyogás az egyik legjobb King-regény, és bár a film ikonikus, nekem a könyv önmagában tökéletes élményt nyújtott.