Az Erzsébet királyné életéhez tökéletesen passzoló, mondhatni kiegészítő kötetként szolgált nekem ez a rövidke kis memoár. Igaz, én pont ezért is szereztem be. Kíváncsi voltam egy újabb nézőpontra, hogy mi is történhetett, mi zajlott le Rudolf életében. Nos, azt nem mondanám, hogy közelebb kerültem a válaszhoz, de mint tudjuk,ez a mai napig rejtély. Meglepődve olvastam, hogy attól mert valaki hercegnő, milyen puritán körülmények között él. Stefániának sem volt könnyű élete – valamennyire Sisshez hasonlítottam, hisz ugyanúgy gyermekként adták férjhez mindkettőjüket, szerettek lovagolni, utazni, szerették az otthonukat… Nem különböztek sokban,de abban mégis, hogy Stefániában több erő volt és az osztrák nép is elfogadta. Soha nem hátrált meg. Rudolfot is jobban ismerte, de ez nem is annyira meglepő, próbálta szeretni, még annak ellenére is küzdött a házasságáért és kitartott a trónörökös mellett, hogy tudta, szeretői vannak és rá is bajt hozott ezzel. Szerettem volna még olvasni arról, mi lett vele később, hogyan találkozott második férjével, sajnálom,hogy ez kimaradt már a kötetből.
Császárnénak szántak
Rudolf trónörökös özvegyének emlékiratai
Stefánia
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést