Kim Van extrémtakarító betekintést enged a mindennapjaiba. A könyv felépítése olyan, mint egy novellásköteté: rövid történeteken keresztül tárul fel előttünk az a világ, ahová az ember ritkán pillanthat be.
Egy extrémtakarítót általában akkor hívnak, amikor senki más nem vállalja a munkát a körülmények miatt. Gyakran öngyilkosság vagy elhanyagolt élethelyzet után kérik a segítségét. Kim Van takarított már el több mint 3000 palacknyi vizeletet, talált több elpusztult macskát, és természetesen a szag és a vér is állandó kísérője a munkájának.
De mi játszódik le ilyenkor egy takarító fejében? Hogyan birkózik meg a mérhetetlen csenddel, a fojtogató érzésekkel?
„Az emberi lét iróniája, hogy amíg csak él, a halál súlyát cipeli a hátán. Aki csak él, annak elkerülhetetlenül szembe kell néznie a halállal, senki sem lehet kivétel ez alól.”
Ez a könyv elgondolkodtató, megrendítő és tele van mély gondolatokkal. Rendkívül jól összeszedett, őszinte írás, amely valódi mondanivalóval bír.