Abigail Owen - The Stolen Throne
Recenziós tartalom ❤️‍🔥
Először is: hadd köszönjem meg ismét a Cartaphilus kiadónak a recenziós példányt! Jobb történettel nem is kezdhettem volna el a recenziós tevékenységemet! A minőségről - anyag és tartalom - pedig elájultam!
Másodszor pedig: Hol a következő?
A zsenialitásnak is vannak ám fokozatai, Abigail Owen pedig igencsak megugrotta az általam felállított lécet! Leginkább az állkapcsomat kerestem fejezetenként.
Na de nézzük a sztorit:
VIGYÁZAT!!! SPOILER AZ 1. KÖNYVBŐL!!!
Azt tudjuk, hogy Eidolon király az eredeti Árnylidérc, aki úgy tartja fent uralkodását ‘halhatatlan király’ néven, hogy időről időre leveti az árnyait, így hagyva maga után egy halandó, tudással teli idős testet és egy fiatalabb, tanítandó mását. Évszázadokon keresztül uralkodik így, amikor Reven a frissen levetett árnyaival elmenekül, halandóként magára hagyva a királyt. Reven a bújkálása alatt véletlen létrehoz egy menedéket az Eltűnteknek, akik legnagyobb reménytelenségükben a sötétben könyörögtek jobb sorsért. Meren pedig úgy szembesül ezzel, hogy Reven elrabolja a palotából, végig utaznak Wildernyssen és út közben valahogy egymásba szeretnek. Meren titkára viszont későn derül fény, így a fiúval nehézkesen indul a kapcsolatuk. Az első könyv végére teljes káosz uralkodik el az Arydi palotában Tabra és Eidolon esküvőjén. Végül Tabra és a félhalott Reven Cain zarifátusához kerül, míg Meren csapdába esik a királlyal.
SPOILER!!!
A Második kötet pedig… Azta!! Wow! De komolyan! Ez már mesteri.
Nincs benne szinte egy sor sem, aminek ne lenne lényege. Nem történik semmi feleslegesen, nincs túlmagyarázva és visszafogva a fő történetszál.
Imádom, hogy Eidolont milyen személyes indíttatás készteti arra, amit tesz az életei során. Legalábbis amit feltételezhetünk.
Reven és Meren vívódásai, az érzéseik elleni harc is kegyetlenül szívbe markoló. Tudni, hogy akarják egymást, de annyira szereti Reven a lányt, hogy inkább távol tartja magát tőle, nehogy bántsa - még óvintézkedéseket is tesz, ha baj lenne - nagyon fájdalmas lehet. Meren pedig tudja, hogy őt védi, de gyűlöli, hogy nem engedi közel magához a fiú. Tudja, hogy nem tud segíteni neki, de a távolság még rosszabb.
Kedves részletek azok, ahol kicsit felsejlenek a Cain és Tziah, illetve Pella és Hakan közti gyengéd és feszült pillanatok.
Voltak olyan apróságok, amikre a történet előrehaladtával számítottam, de mindig volt egy nagyobb dolog, amit egyáltalán nem láttam jönni.
Ilyen volt például a Merengő és Cain jelenete, Omma halála és a király kifáradása (szívósabbnak hittem, mert olyan gonosz..).
A könyv külseje pedig elképesztően gyönyörű!
Kezdve a csodaszép díszített borítóval és élfestéssel. Volumenizált lapokkal és alig valamicske nyomdai hibával, fantasztikus. Szerintem nem is találkoztam hibával, vagy lehet elsiklottam felette, de az biztos, hogy nagy befolyása volt ennek az olvasási élményemre.
Remélem, aki olvasta már, annak ugyanennyire tetszett, mint nekem! Én elképesztően élveztem és tiszta szívből tudom ajánlani a fantasy kedvelőinek!

Abigail Owen - The Stolen Throne
Recenziós tartalom ❤️‍🔥
Meren és Reven története folytatódik és bizony elég szenvedés jut mindenkinek.
Meren 2 hónapig marad egyedül Eidolon királlyal Aryd királynőjét játszva. Reven az elszakadásuk miatt lassan gyógyul fel majdnem halálos sebesüléséből a sivatagban, Cain zarifátusában, akik az Eltűnteket is befogadták.
Reven és Cain egymással hadakozva, de mégis azonos céllal a zarif engedélye nélkül indulnak el kiszabadítani Merent. A probléma csak az, hogy Reven egyre nehezebben tud parancsolni a venne rejlő árnyaknak. Emiatt pedig hiába szabadítják ki sikeresen a palotából, teljesen elzárkózik előle. Meren és Reven is szenvednek a távolság miatt, de a férfi ragaszkodik ehhez, így az el sem kezdődött kapcsolatuk haldokolni látszik.
Miután rájönnek Eidolon tervére az amulettekkel, és melléjük szegődik Aryd istennő immár Pusztító hitvese, Bene is, Meren kénytelen elfogadni, hogy királynőként kell helyt állnia nővére helyett.
Egy látogatás az Örök Halál Földjére, és máris indulnak az amuletteket megszerezni a király előtt. Meren legnagyobb problémája az, hogy továbbra sem tudja, miért sorvad el Tabra. Még Tropikis 7 évente történő szertartása sem gyógyítja meg.
A legnagyobb boldogságot és szívfájdalmat okozó helyzet pedig ez:
Meren és Reven végre nem harcolnak az érzéseik ellen, és életük bizonytalansága miatt azonnal összekötik lelküket, Lélektársak lesznek. És a szertartás után kiderül, hogy Meren előző, és Reven jelen életében már megköttetett ez a kötelék.
Pár órával később pedig Eidolon megjelenik és Revent magába szívja, de előtte Reven az összes árnyékot a lánynak adja.
A zarifátus végül leborul Meren előtt, mint királynőjük előtt - Eltűntek és Vándorok mindannyian - és újult elszántsággal kezd bele Reven visszaszerzésének tervébe.
Elképesztő! Brutálisan jó! Dinamikus! Azonnal beszippantott! Egy a baj: nem jöhet elég hamar a folytatás! ❤️‍🔥😍✨

Nagyon várom már! Minden könyvét imádtam eddig! ✨

6. fejezet közepén járok. Eddig jó, bár az én ízlésemnek kicsit gyors. De meglátjuk mi lesz belőle. ✨