Az Európa Könyvkiadó szerzői az Ördögkatlan Fesztiválon

Az Ördögkatlan Összművészeti Fesztivál 2008 augusztusában került először megrendezésre Törőcsik Mari és Cseh Tamás védnökségével, a Baranya vármegyei Nagyharsányban. A legelső alkalommal a véletlen műve volt ez a fesztivál, ugyanis abban az évben a Művészetek Völgye pénz hiányában elmaradt. Ám a védnökök és segítőik (köztük Bérczes László és Kiss Mónika) nem adták fel: másfél hónap alatt a Pécstől délre lévő Nagyharsányban a környékbeliekkel karöltve létrehozták a fent említett ötnapos rendezvénysorozatot, amelyet a mai napig minden évben megrendeznek. Szokatlan nevét a helyi szoborpark után kapta: ez igazából egy kőfejtő, amit a helybéliek „Ördögszántotta hegyként” emlegetnek. A fesztivál elnevezéséből adódóan nemcsak a művészet zenei formája, hanem annak minden egyéb ága is helyet kap az eseményen, legyen az akár jól, akár kevésbé ismert.

Miután átfogó képet kaptunk a helyszínről, ideje megismernünk a két szerzőt, akiknek az Európa Könyvkiadónál nemrég megjelent köteteiről folyik majd a diskurzus. Az első ilyen alkalom augusztus elsején lesz, ahol Bérczes Lászlót kérdezi Beck Zoltán a Kötőszavak címmel megjelent önéletrajzi könyvéről. Érdemes megemlíteni a kérdezővel kapcsolatban, hogy a Pécsről induló 30Y zenekar alapítója és dalszerzője, emellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként.

Bérczes László, Jászai Mari-díjas rendező, foglalkozását tekintve igen sokoldalú személyiség; a színházi rendezésen kívül (ő rendezte többek között Háy János Gézagyerek című drámáját) dramaturgként is tevékenykedik. 1989-től számos neves színházi szakmai folyóiratot szerkesztett, 1996-ban részt vett a Bárka Színház megalapításában, valamint az ott létrejött Hajónapló Műhely vezetésében, ami kritikus- és dramaturgképző műhelyként lett ismert. 1998 óta a színházi munkák mellett fesztiválszervezéssel is foglalkozik, aminek eredményeképp több eseményt neki köszönhetünk, mint az Ördögkatlant vagy Bárka Színházi Fesztivált. A Kötőszavak című regényében, melynek alcíme Beszélgetőkönyv önmagammal, a szerző saját múltjával néz szembe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a korábban általa megírt, nagy művészekkel (mint Cseh Tamás, Törőcsik Mari, Tompa Miklós) való beszélgetőkönyvekkel kapcsolatos gondolatait vetette papírra. A koncepció azért különösen érdekes, mert az elénk tárt emlékeknek nincs időrendjük, mintha egyetlen nagy csoportképen látnánk együtt a történet korábbi hőseit. Rajtuk kívül még sokan mások is szerephez jutnak, mint például Háy János, Paál István, Tompa Gábor vagy Tim Carroll. Persze a rengeteg felbukkanó ,,statiszta” ellenére a cselekmény színpadán a főszereplő, Bérczes László önmagával való vívódásai maradnak a reflektorfényben.

Az Ördögkatlan ezt követő napján Bérczes László fogja lebonyolítani a beszélgetést, méghozzá az igen jól ismert, a kortárs irodalom nagy alakjai közé tartozó és többszörösen díjazott Háy Jánossal, a nemrég nyomtatásba került Boldog boldogtalan című művéről.

Háy János a Szegedi Tudományegyetemen töltött évei alatt, 1982-ben kezdett el publikálni. Azóta mindhárom műnemben kipróbálta magát, így jellemző műfajai közé tartozik a vers, dráma, novella, illetve a regény. Elsőként Gyalog megyek hozzád a sétálóúton című verseskötete jelent meg, majd ezt követően tizenhét további alkotása kapott helyet a könyvesboltok polcain. Ezek közül kettő volt az, ami miatt egyre többen figyeltek fel rá: Dzsigerdilen című regénye – amely nemcsak hogy több kiadást megélt, hanem németre is lefordították – prózai területen tette elismert szerzővé; míg a Gézagyerek dráma megjelenésével – amiből színdarab is készült Bérczes László rendezésében – drámaíróként is elhíresült az olvasóközönség köreiben. Legújabb regényében, a Boldog boldogtalanban igen szokatlan módon újragondolja a műfaj sajátosságait, mondhatnánk azt is, ez az alkotás átmenet a regény és a novelláskötet között. Rengeteg főszereplője van, akik mind elbeszélik a saját történetük egy-egy kisebb darabkáját, felvezetve a soron következőét. Az író célja ezzel, hogy az olvasó bele tudja helyezni magát a cselekménybe, valamint megismerje a sajátján kívül sok más ember nézőpontját, amire máskor nem lenne alkalma. Ám a látszólag hétköznapi történetek mögött ott rejtőznek olyan elhallgatott témák, mint a halál, az elmúlás, a jelenünk vagy a jövőnk, amikkel az író kíméletlenül szembesít minket.