Egy hercegnő a társadalmi elvárásokkal szemben

Rejtélyekkel övezett, megindító történet egy bátor, szenvedélyes, a szerelemért társadalmi kötelékeit és akár a családját is feláldozó nőről – korábban még nyilvánosságra nem került forrásdokumentumok, levelek és naplók segítségével.

A bajorországi Zsófia Sarolta hercegnőnek tulajdonképpen mindene megvan, amit egy fiatal nő csak kívánhat a 19. század végén: testvéreivel szerető családi körben nőtt fel az idilli környezetű Possenhofen-kastélyban, ugyanolyan szépséggel áldották meg, mint híres nővérét, Erzsébet császárnét, Sisit. Házassági ajánlatot sem mástól, mint a „Mesekirálytól”, II. Lajos bajor királytól kap – még ha az eljegyzés érzelmi zűrzavarba torkollik is a leendő királyi pár számára. II. Lajos végül lefújja az esküvőt, ami Zsófiát nem csak a nyilvánosság előtti szégyenérzet miatt érinti kellemetlenül.

Annak érdekében, hogy lányát a botrány után talpra állítsa, az anyja, Ludovika mindent megtesz, hogy új férjet találjon neki. S bár Zsófia házassága Ferdinánddal, Alençon francia hercegével kezdetben igazán jól működik, a fiatal nő szerelmes lesz egy közemberbe, az őt kezelő Franz Glaser orvosba. Ami egy arisztokrata főrendi hölgynek a korban egyáltalán nem megengedett.

Zsófia Sarolta válni akar, hogy megtalált boldogságát megőrizhesse. Ám a családja drasztikus eszközökkel közbeavatkozik, s a hercegnét „kezelésre” szanatóriumba záratja, amelyet a korszak híres pszichiátere, Richard von Krafft-Ebing vezet.

Christian Sepp történész először meséli el Zsófia Sarolta hercegnő teljes történetét, amit mindeddig csak hiányosan, a részleteket homályba hagyva mondtak el – legtöbbször csak félmondatokat ejtve a híres császárné, Sisi húgáról. Ez az életrajz forrásértékű dokumentumok, korábban még nyilvánosságra nem került levelek és naplók segítségével mutatja be ennek a szenvedélyes és bátor nőnek a szokatlan és megindító történetét.

Christian Sepp (1970) történészdiplomáját a müncheni Lajos-Miksa Egyetemen szerezte, ám a karrierjét a filmszakmában alapozta meg, s egy ismert filmügynökség gyártásvezetője lett. Az európai uralkodócsaládok iránti szenvedélyes érdeklődése azonban legyőzhetetlennek bizonyult, így jelent meg 2014-ben első könyve a bajor „Mesekirály” menyasszonyáról, Zsófia Saroltáról. A több kiadást megért könyvet 2019-ben újabb életrajz követte: a szerző ezúttal Sisi és Zsófia édesanyjáról, Ludovikáról írt. A Münchenben élő szerző ideje javát levéltárakban és könyvtárakban tölti, leveleket és naplókat olvasgatva, hogy minél több elfeledett történetet hozhasson a napvilágra.