Nincs engedélyezve a javascript.
profil_pics2-1.jpg
Pioneer Books
2021. február 2.
„Különleges képességekkel nem rendelkezem. Inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek.”

„Különleges képességekkel nem rendelkezem. Inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek.”

Kultúra és életmód

Boldogan tapasztaltuk, hogy a Pioneer Books olvasói körében igen nagy népszerűségre tett szert Nők, akik nem féltek feszegetni a társadalom korlátait című cikksorozatunk, ezért úgy döntöttünk, új köntösbe bújtatva idén is folytatjuk a kezdeményezést! És ki másról ejthetnénk szót elsőként a világjárvány uralta újabb év kezdetén, mint arról a magyar biokémikusnőről, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki a koronavírus elleni oltások egyikét? Bemutatjuk Karikó Katalint.

Kapcsolódó hírünk

Nők, akik nem féltek feszegetni a társadalom korlátait
Nők, akik nem féltek feszegetni a társadalom korlátait
A Pioneer Books új cikksorozatában kivételes nőket mutatunk be, akik maradandót alkottak, ám a méltó elismerést nem mindig kapták meg.

A kisújszállási származású Karikó Katalin a Forbesnak adott interjújában elmondta, hogy kisgyermekként bizony nem számított csodagyereknek, még csak a legjobbak közé sem tartozott. Ugyanakkor egész gyermekkorában – és azóta is töretlenül – hajtotta a kíváncsiság, ami végül a természetszeretet és a biológia irányába terelte őt. Biológia szakkörökkel tűzdelt általános iskolás és gimnazista évei után a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) biológia szakán folytatta a tanulmányait, éveken át népköztársasági ösztöndíjjal. 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el dolgozni a Szegedi Biológiai Központban (SZBK). Mentora a nukleotidkémia egyik első hazai művelője, a ma 85 éves Tomasz Jenő volt, aki egyik első kiosztott feladatával a vírusok tanulmányozásának irányába állította a fiatal, ambiciózus nőt.

„Akkoriban azt éreztem, hogy minden, amit csinálok, hallatlanul fontos. Ez a lelkesedés és felelősségérzet azóta is velem maradt” – nyilatkozta Karikó Katalin a Magyar Kémikusok Egyesületének 2019 áprilisában.

Hazai munkavégzésének végül egy kényszerű létszámleépítés vetett véget: éppen a 30. születésnapján kapta meg az elbocsátásáról szóló értesítést. Bár nem akart külföldre költözni, végül a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást – itt folytatta az RNS-molekulával kapcsolatos kutatásait. Biokémikusként az évek alatt számos különböző kutatást indított a témában, 1986-ban például HIV-fertőzöttöket kezeltek dupla szárú RNS-sel – sikertelenül. Számos elutasított pályázat és egy munkahelyváltás után a Pennsylvania Egyetem (UPenn) kutatójaként ismerkedett meg Drew Weissmannal, aki ekkor az AIDS kezelésére alkalmas DNS-terápiát próbált kifejleszteni. Sokéves közös munka után végül 2000-ben publikálták először közös eredményeiket.

A nagy áttörés 2003-ban érkezett el: Karikó Katalin ugyanis felismerte, hogy amennyiben egy RNS módosított alkotóelemeket (nukleotidokat) tartalmazna, úgy valószínűleg nem aktivizálná az immunrendszert, vagyis nem okozna nem kívánatos gyulladást a szervezetben, és alkalmazható lenne különböző betegségek specifikus gyógyítására. Egykori egyetemi társa, Kiss Tamás biológus és volt SZBK-s munkatársa, Ludwig János szerveskémikus segítségével szintetikus mRNS-eket készített, melyek igazolták előzetes feltevését, Drew Weissman pedig immunológustudásával segítette bizonyítani az eredményeket. A UPenn végül 2005-ben szabadalmaztatta Karikó és Weismann módszerét, majd ezt követően a két kutató közös céget is alapított, és ennek keretein belül folytatták a téma kutatását – ezúttal sikeresen elnyert pályázati támogatásokkal.

Az azóta eltelt másfél évtizedben világszerte megnőtt az érdeklődés az mRNS-technológia iránt, a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért pedig összesen több mint 150 millió dollárt fizettek ki az olyan biotechnológiai vállalatok, mint a BioNTech és a Moderna. Karikó Katalin 2013-ban hagyta ott kutatói-professzori állását, hogy az általa kidolgozott technológia gyakorlati megvalósításából is kivegye a részét, és a megkeresések közül a németországi BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH alelnöki pozícióját fogadta el.

„Nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen ritkán adatik meg egy kutatónak, hogy a laborasztaltól a betegágyig követhesse a felfedezését” – mondta a Magyar Kémikusok Egyesületének adott interjújában.

A 2019-es interjú óta pedig egyre többet hallani Karikó Katalin nevét, hiszen az ő tudományos eredményei alapozták meg a Covid–19-világjárvány elleni, rekordsebességgel kifejlesztett és legyártott oltásokat is. Sokan, többek között Richard Dawkins brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író is a Nobel-díj várományosaként emlegeti a kutatónőt, aki azt nyilatkozta a Kossuth Rádiónak, nem gondol ilyenekre, és nem is számít díjakra. Számára az a fontos, hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát, és megvédje őket a vírusfertőzéstől. Ugyanakkor nagyon jól esik neki azt látni, hogy a munkássága reményt adott az embereknek, hogy az életük visszatérhet a normális kerékvágásba. Mikor pedig a G7 gazdasági hírmagazin arról kérdezte, mi lehetett a sikerének titka, a kutatónő azt nyilatkozta:

„Talán azért alkottunk többet (Ludwig Jánossal), mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért, az érvényesülésért. Mindig úgy éreztem, hogy csak rajtam, a tudásomon és a kitartásomon múlik, hogy megoldásokat tudok-e találni a különböző tudományos problémákra. Van, akit az ilyen nyomás egyre nagyobb teljesítményre ösztönöz, míg másokat megbénít, embere válogatja.”