Vajon milyen lenne a világ, ha a trianoni békediktátum után Felvidék továbbra is Magyarország része marad, és sosem jön létre Szlovákia? Mi lett volna a szlovákokkal?
„Szlovákok, férfiak és nők, fivérek és nővérek! Elégedetlenek a magyarországi és az amerikai életükkel? Idegen földön aprópénzért robotolnak? Szeretnének jobban élni és végre szabadon? Tahitin felépítjük Önöknek Új-Szlovákiát! A gyerekeik az anyanyelvükön fognak beszélni az iskolában. Ha most csatlakoznak, előnyösen juthatnak földtulajdonhoz! Tartsanak velünk a földi paradicsomba!”
Michal Hvorecký regényében az erőszakos asszimiláció hatására kivándorló népesség a Csendes-óceán közepén, Francia Polinéziában, a Paul Gauguin által is oly festőinek talált Tahiti gyönyörű szigetén lel új hazára, távol a nyugati civilizációtól.
A híres diplomata, csillagász, költő, pilóta és tábornok, Milan Rastislav Štefánik vezényletével a Tátra és a Duna pokoli katlanából a földi paradicsomba érkező, szabadságra vágyó nemzet déltengeri álma azonban a magukkal hordozott tradíciók, az újjáéledő nacionalizmus és a kulturális különbségek kiváltotta összecsapások miatt hamar légvárnak bizonyul.
Kelet-Közép-Európa huszadik századi históriájáról, és a jelenét is meghatározó legrosszabb társadalmi beidegződésekről (nacionalizmus, antidemokratizmus) ennyire hátborzongatóan szórakoztató módon még sehol nem olvashattunk, mint ebben, az általunk ismert történelmet fenekestül felforgató utópisztikus, maró swifti szatírával átitatott regényben.
Egy igazi szlovák hazafinak mindig kéznél van a szörfdeszkája! A Tahiti utópia alternatív történelmi regény, provokatív és elgondolkodtató szatíra, ami alapján a szlovákok és a magyarok (valamint a nagyhatalmak) is újragondolhatják 20. századi históriájukat, és szembenézhetnek a múltjukkal – valamint a jelenükkel!
Michal Hvorecký szlovák író, publicista 1976-ban született Pozsonyban. 1998-tól jelennek meg regényei, novellás- és esszékötetei. Könyveit számos – köztük német, lengyel, cseh és olasz – nyelvre lefordították, színműveit német és osztrák színházak is bemutatták. Prózát és színdarabokat maga is fordít német nyelvből. 2009-ben Berlinben elnyerte a Nemzetközi Újságírói Díjat, 2010-ben pedig a Tatra Banka Alapítvány fiatal alkotókat megcélzó művészeti díját. Cikkei rendszeresen jelennek meg a Die Zeit és a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain. A Tahiti utópia című regénye 2019-ben jelent meg. Elkötelezett híve a sajtószabadságnak és a demokráciának. Családjával Pozsonyban él.
„Hvorecký az illiberális demokráciát, a politikailag irányított médiát, az összeesküvés-elméleteket és a történelmi torzításokat tárja elénk… A kontinens egyik legizgalmasabb fiatal szerzője, Kelet-Európa-szakértője. Regénye vehemensen és éles elméjűen kalauzol el a történelemben.” (Der Standard)