Nincs engedélyezve a javascript.
Pioneer Books
szeptember 26.
Ruth Bader Ginsburg – Tudj meg többet a női jogok élharcosáról, akinek fényképe elárasztotta a közösségimédiát!

Ruth Bader Ginsburg – Tudj meg többet a női jogok élharcosáról, akinek fényképe elárasztotta a közösségimédiát!

Kultúra és életmód

Az egyenjogúságért folytatott harc a 18. század végén indult, ám sok országban és érintett témában a mai napig szükség van változásokra, és olyan rendkívüli emberekre, akik ezeket a változásokat indítványozzák. Ruth Bader Ginsburg, az amerikai legfelsőbb bíróság második női tagja pontosan egy ilyen rendkívüli nő volt. Arcképével és erőteljes véleménynyilvánításaival az is találkozhatott már, aki kevésbé jártas az amerikai politikai és közéletben, hiszen korunk popkultúrája, az internetes meme-ek a feminizmus egyik ikonjává emelték őt. A hétvégén azonban portréfotója szinte elárasztotta a közösségi médiát, hiszen sajnos Ruth Bader Ginsburg 2020. szeptember 18-án, életének 88. évében eltávozott az élők sorából. Az egyenjogúságért folytatott tevékenysége előtt olyan, hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő hírességek is tiszteletüket fejezték ki a hivatalos közösségimédia-oldalikon, mint Reese Witherspoon vagy Zoe Saldana. Szerkesztőségünk Nők, akik nem féltek feszegetni a társadalom korlátait című cikksorozatunk mostani, soron következő részével adózik életművének.

Joan Ruth Bader 1933-ban született New York Brooklyn negyedében, egy zsidó származású bevándorló család gyermekeként. Édesanyjának annak idején nem adatott meg az a lehetőség, hogy továbbtanuljon, ezért kiemelten fontosnak tartotta, hogy lánya jó oktatásban részesüljön, és maximálisan támogatta őt ebben. Ruth először bölcsésznek tanult a Cornell Egyetemen, itt ismerte meg későbbi férjét, Martin D. Ginsburgöt. Egy későbbi interjúban a nő úgy jellemezte találkozásukat:

„Ő volt az első fiú az életemben, akit érdekelt, hogy van agyam.”

A fiatalok 1954-ben, Ruth diplomájának megszerzése után össze is házasodtak, majd a következő évben megszületett első kislányuk is. Terhessége alatt lefokozták az akkori munkahelyén, hiszen az 1950-es években ez még legális tevékenységnek bizonyult Amerikában. 1956-ban kisgyermekes édesanyaként Ruth Bared Ginsburg egyike lett azon 9 nőnek, akik elsőként felvételt nyertek a Harvard Egyetem jogi szakára. Bár az egyetem látszólag nyitott a női hallgatók fogadására, ott gyakran megaláztatásokban volt részük, melyekről a bírónő úgy tartotta, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy később a nőkkel szembeni diszkrimináció ellenharcosává vált. Egyszer például egy egyetemi díszvacsorán feltették neki a kérdést, hogy mivel tudja igazolni, hogy egy férfi helyén ül? Tudva, hogy a kor még nem áll készen egy nő karrierambícióira, Ruth ekkor azt válaszolta:

„A férjem, Marty másodéves joghallgató. Azért jelentkeztem a Harvardra, hogy tanuljak a munkájáról. Hogy megértőbb és türelmesebb feleség legyek.”

Jogi tanulmányait végül a Columbia Egyetemen fejezte be évfolyamelsőként, diplomaszerzése után azonban egy állást sem tudott sikeresen megpályázni, hiszen zsidó származású volt, nő és édesanya. Végül 1963-ban a Rutgers Egyetem jogi karán kezdett oktatni, később professzorrá léptették elő, és önkéntesként csatlakozott az Amerikai Társaság a Szabadságjogokért (ACLU – American Civil Liberties Union) szervezetéhez is. Ekkor vett részt a Reed v. Reed ügy jogi érvelésének megírásában, amely az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé vitt első sikeres, nemi alapú diszkriminációt megállapító ügy volt. Nem sokkal később Ruth Bared Ginsburg az ACLU Nőjogi Projektjének társalapítója és vezetője lett, és ugyanebben az évben a Columbia Egyetem jogi karának első állandó női professzorává léptették elő. 1965-ben egyébként ismét teherbe esett – ezúttal egy fiúgyermekkel, ezt azonban okulva korábbi tapasztalataiból, eltitkolta munkáltatói előtt. Rövidesen az ACLU jogtanácsosává vált, amely időszak alatt hat nemi alapú diszkriminációs ügyet vitt az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé, amelyek közül ötöt meg is nyert.

Ginsburg hitt az egyenlőségben, és igyekezett a bíróságnak megmutatni azt, hogy a férfiak és a nők közötti különbségtételt tartalmazó törvények – még azok is, amelyek a nőket voltak hivatottak segíteni – igazságtalan és káros előítéleteken alapulnak, és így a legtöbb esetben alkotmányellenesek. Feminista volt, ám a férfiak érdekében is, hiszen azt vallotta, nem vonatkozhatnak külön törvények a férfiakra és nőkre. Meggyőződése volt, hogy a diszkrimináció korlátai miatt a férfiaknak is legalább annyi veszítenivalójuk van, mint a nőknek, de az elnyomás minden más formája ellen szintúgy fellépett a jog eszközeivel, legyen szó a fogyatékkal élőkről, a szavazati joguktól megfosztottaktól vagy a bevándorlókról.

Ruth Bader Ginsburgöt Jimmy Carter elnök 1980-ban jelölte a Columbiai Kerületi Fellebbviteli Bíróság bírájának, majd Bill Clinton elnök nevezte ki az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága bírájának, és a szenátusi jóváhagyás után 1993. augusztus 10-én foglalta el posztját. Sandra Day O'Connor után ő volt a második nő, aki a testületben helyet foglalhatott, és mindketten úgy döntöttek, megjelenésükben is reformálják a legfelsőbb bíróság nemi egyhangúságát: a férfiakra szabott bírói talárt gallérral nőiesítették. Ez a gallér később többletjelentést is kapott, az egyenjogúságért folytatott harc szimbólumává vált, amit jól szemléltet, hogy Ginsburg halála után néhány nappal egy gallér feltűnt a New York-i Wall Street dühös bikájával bátran szembenéző kislány, a Fearless Girl szobrán. Egyszer feltették Gisburgnek a kérdést, hogy szerinte hány női bírónak kellene a kilenctagú legfelsőbb bíróságban ülnie, mire legendás egyszerűséggel azt mondta:

„Kilencnek – hiszen, amikor kilenc férfi ült ott, senki sem vetette fel ezt a kérdést.”

Ruth Bader Ginsburg ellentmondásos személyisége az internet népe számára is hamar rokonszenvessé vált, és villámsebességgel kezdték terjeszteni az egyébként a médiától visszahúzódó nő kemény véleménynyilvánításait. Még becenevet is adtak neki: Notorious R. B. G. (szabadfordításban: Hírhedt R. B. G.) Életútját filmekben is megörökítették: először 2018-ban Az egyenjogú nem címmel jelent meg játékfilm róla, Felicity Jones főszereplésével, majd RBG címmel dokumentumfilmet is forgattak személyéről és munkásságáról. Ruth Bader Ginsburg azonban sokkal több volt, mint egy kedvelt meme: egy lenyűgözően masszív és komplex tudással rendelkező jogtudós a maga eredményeivel és ellentmondásaival. Egy rendkívüli nő, akiről sokan úgy gondolkodtak, mint az amerikai alkotmányos demokrácia biztosítójáról. Egy olyan nő, aki megérdemli, hogy mindenki ismerje a nevét, hiszen páratlan örökséget köszönhetünk neki a modern kori egyenjogúság témájában.