Utazások a Habsburg Birodalomban és az Európai Unióban
Friss megjelenés
Caroline de Gruyter újságírónő sziporkázó humorú, széleskörűen tájékozott, sokféle véleménynek helyt adó könyvében, mindamellett, hogy a Habsburg Birodalom és az Európai Unió működésének hasonlóságait és különbözőségeit tárja fel, rálátást enged a brüsszeli kolbászkészítés mikéntjére is, amihez a tagországok szolgáltatják a hozzávalókat. Ám „nem mindenkinek ízlik egyformán a produktum. Az egyik szerint túl kevés benne a só, a másik fűszeresebbre szerette volna. A harmadik nem fogyaszt húst, de jól keres a szállításon. Azt azonban mindenki mindennap tapasztalhatja, hogy jelenleg szinte ipari méretekben zajlik a kolbászgyártás.”
Miért ágáltak a magyarok az osztrák uralom ellen, miközben kivételezett helyzetben voltak? Miért dacolnak ma Brüsszel ellen, amikor jelentős támogatásokkal stafírozzák ki őket? Miért kerül más-más összegbe az élelmiszer az egyes országokban, ha vámunió van Közép-Európában – akár a 19. században, akár manapság? Miért félnek az osztrákok még ma is az orosz medvétől? Hogy találkozhatunk Bécsben lépten-nyomon a Sisi- és Ferenc József-kultusszal, valamint a birodalmi nosztalgiával? Milyen tanulságokkal szolgál a ma Európájának a Habsburg-példa – a majd’ hatszáz évig regnáló, nemzeteket, nyelvcsoportokat és kultúrákat egy fedél alatt tartó központi kormányzat? Lehetséges, hogy amit az Unió gyengeségének értékelünk, valójában éppen az erőssége? Átok, mely egyben áldás is?
Az európaiak egyfolytában arra panaszkodnak, mennyire megosztott, nehézkes és erőtlen az Európai Unió. Ha történelmileg jobban utánanézünk, pont, mint egykoron a Habsburg Birodalom – az időhúzás, a konfliktuskerülés, a reformok véget nem érő csiszolgatása, a rút kompromisszumok elfogadása mind kormányzati stratégiájuk kulcsfontosságú összetevője volt. Ekként sikerült az egymást követő császároknak mintegy hatszáz éven keresztül továbbevickélniük, egy fedél alatt tartva megannyi nemzetet, nyelvcsoportot és kultúrát. Caroline de Gruyter Európa-szakértő újságíró Bécsben, Budapesten, Triesztben, Oslóban, Londonban és Brüsszelben ered a Habsburg Birodalom és az Európai Unió működésbeli hasonlóságainak és különbözőségeinek nyomába. Császári leszármazottakkal ebédel, elámul egy magyar nagykövet könnyein, egy ukrán hetman-utód szalonjában élvezi egy Brahms-koncert szépségeit, cseh arisztokratákkal és brüsszeli eurokratákkal kávézik, Habsburg bútorraktárakba éppúgy bejáratos, mint a Hofburg barokk báltermeibe, vagy az Unió bürokratikus intézményeibe. Tér- és időbeli kalandozásai révén történelemkönyvekből kimaradt részletekkel és perspektívákkal gazdagítja tudásunkat, hozzásegítve, hogy sokkal árnyaltabban lássuk a ma Európáját, s benne saját magunkat. Mindehhez a könyv megjelenését követően kitört orosz–ukrán háború történései adnak vészterhes felhangot.
Fordították: Ács Petra, Balogh Tamás, Bérczes Tibor
Nem lesz jobb.
Utazás a Habsburg Birodalomban és az Európai Unióban
Európa Könyvkiadó, 2023.09.15.
Tér- és időbeli kalandozásai révén történelemkönyvekből kimaradt részletekkel és perspektívákkal gazdagítja tudásunkat, hozzásegítve, hogy sokkal árnyaltabban lássuk a ma Európáját, s benne saját magunkat - mindehhez a könyv megjelenését követően kitört orosz-ukrán háború történései adnak vészterhes felhangot.
„Bécs vagy Brüsszel? Caroline de Gruyter lenyűgöző utazáson kalauzol el bennünket Európán keresztül. Elfeledett történeteket elevenítve fel, melyek manapság ismét rendkívül aktuálisak. Így kell történelmet írni!” - Geert Mak /holland történész, esszéista, újságíró /
Az izgága magyarok folyton hadakoztak „a bécsi uralom” ellen, azonban eszük ágában sem volt elszakadni a birodalomtól. Megérte bennmaradniuk. Sokat elárul róluk, hogy most ugyanezt csinálják az Unió tagjaként.
Caroline de Gruyter (1963) holland újságíró és egyetemi oktató Brüsszelben. Az NRC Handelsblad vezető holland napilap európai ügyekért felelős tudósítója és rovatvezetője, valamint a Foreign Policy, az EUobserver és a De Standaard állandó munkatársa. Tagja az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) agytrösztnek. 2013-ban politikai tudósításaiért megkapta a rangos Anne Vondeling-díjat; 2015-ben a legjobb holland rovatvezetőnek járó Heldring-díjat, 2016-ban elnyerte a tekintélyes Prix du Mérite Européen-, 2017-ben az „EuroNederlander”-díjat. Több mint húsz éve foglalkozik Európával, a kontinens különböző szegletein (Brüsszel, Genf, Bécs, Oslo) élve – de a Gázai övezetben és Jeruzsálemben is hosszabb időt töltött. Hat könyve közül – melyek mindegyike a globalizáció, a demokrácia és a szuverenitás politikailag ingoványos talajával foglalkozik – a 2021-ben megjelent, a Habsburg Birodalom és az Európai Unió összevetését megkísérlő, hollandul, franciául, németül, svédül és már magyarul is olvasható Nem lesz jobb a legnépszerűbb.
