Nincs engedélyezve a javascript.
profil_pics2-1.jpg
Pioneer Books
2021. április 30.
„Visszatekintve mi voltunk a világ legszerencsésebb emberei, hiszen nem volt más választásunk, úttörővé kellett válnunk; időnk sem lett volna kezdőnek maradni.”

„Visszatekintve mi voltunk a világ legszerencsésebb emberei, hiszen nem volt más választásunk, úttörővé kellett válnunk; időnk sem lett volna kezdőnek maradni.”

Kultúra és életmód

Margaret Hamilton számára átlagon felüli elszántsága, elhivatottsága és kitartása tette lehetővé, hogy zseniális matematikai, rendszermérnöki és informatikai tudásával kulcsszerepet töltsön be az Apollo-program holdra szállásainak irányításához szükséges kritikus szoftver megírásában.

Margaret Hamilton (születési nevén Margaret Heafield) 1936. augusztus 17-én született az Indiana állambeli Paoli városában, Ruth Esther és Kenneth Heafield gyermekeként. 1954-ben érettségizett a minnesotai Thomas Hancock gimnáziumban, felsőoktatási tanulmányait pedig a szívéhez mindig is közel álló matematika, illetve a filozófia területén kezdte meg; diplomáját az Earlham College-en szerezte 1958-ban. Filozófiai tanulmányai során édesapja (költő, filozófus) és nagyapja (iskolaigazgató és kvéker miniszter) inspirálták.

Az egyetemi évei alatt ismerte meg leendő férjét, James Hamiltont, akivel kapcsolatuk már a kezdetekben rendkívül szoros érzelmi köteléken alapult. Míg James a Harvard Egyetem végzőseként minden erejével diplomáján dolgozott, Margaret az egyetem elvégzését követően rövidesen matematikát, illetve franciát kezdett tanítani, hogy támogathassa szerelmét. Nem sokkal később összeházasodtak, majd megszületett kislányuk, Lauren.

1960-ban Margaret Bostonba költözött, hogy elsajátíthassa az absztrakt algebra tudományát az ottani Brandeis Egyetemen. Sorsa azonban másképp alakult, ugyanis Edward N. Lorenz professzor, a káoszelmélet úttörője, az időjárás-előrejelzést kimutatni képes szoftver fejlesztésére (Whirlwind Projekt) kérte fel. Margaret élt a lehetőséggel, elfogadta az ajánlatot, s a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) meteorológiai osztályán kezdett dolgozni. Ekkoriban még nem léteztek egységes programozási nyelvek, és a szoftverfejlesztés sem minősült elismert tudományágnak, a fogalom is alig terjedt el a köztudatban, ezáltal a szakma kitanulására semmiféle lehetőség nem volt. Margaretnek segítség nélkül, önerőből, a gyakorlatban kellett elsajátítania tudását – eközben mindvégig törekedett annak terjesztésére, s a szoftverfejlesztés mint tudomány elismertetésére.

1961 és 1963 között a MIT felkérte a SAGE Projekt fejlesztésében való közreműködésre. Ez idő alatt programozóként olyan szoftvereket írt, melyek alkalmasak voltak repülőgép-keresésre. A Whirlwind és a SAGE Projekt kettőse óriási előrelépés volt, s hatalmas sikereket aratott, a továbbiakban katonai eszközként vetették be, többek között a hidegháború során, az esetleges szovjet támadásokra való felkészülés céljából.

A későbbiekben Margaret a Cambridge Research Laboratory számára fejlesztett programokat, valamint új programozási eljárásokat dolgozott ki. A sok ezer soros programokat perforált papírokon tárolták, és a titokzatos kódokat tartalmazó „összefüggő papírtengert” összehajtva, mappák sokaságában őrizték. A fiatal tudósnő lassan saját szakmájának példaképe lett, és kezdőből igazi úttörővé vált. Dolgozott, fejlődött, alkotott – kutatásai és munkája során mindvégig értéket teremtett. A haladó szellemiségű nőt projektjeinek sikere alapján a NASA vezető fejlesztői pozíciójára jelölték, így Margaret az MIT Charles Stark Draper Laboratóriumánál az Apollo űrhajó fejlesztési programjában is részt vett. 1965-ben az Apollo űrhajó fedélzetén található számítógépek repülési szoftvereinek kidolgozását vezette, majd ő irányította s felügyelte a Skylab űrállomás küldetésének fejlesztési munkálatait is.

Mindezek mellett Margaret számára a karrier és az anyaság összeegyeztetése sem jelentett gondot; hétvégenként gyakran kísérte el kislánya a laborba, ahol értékes órákat tölthettek együtt, miközben az Apollo parancsnoki modul számítógépén lévő programokat készítette. Az Apollo-számítógépek működésének megértésén túl több mint 400 000 sornyi kódot írt meg, melyeket a holdmodul operációs rendszerébe illesztettek be. Idővel a szoftverek minden egyes apró részletét úgy ismerte, mint senki más, az általa implementált funkciók mindegyike kiemelkedő minőségű volt.

A csapata által fejlesztett rendszer 1969. július 20-án döntő szerepet játszott az űrküldetésben, közvetlenül az Apollo 11 holdra szállását megelőzően. Neil Armstrong már majdnem megkezdte a landolást, amikor a fedélzeti számítógép két hibakódot jelzett. Az üzenet eljutott Houstonba, ahol Margaret kellő magabiztossággal bátorította a hibaüzenetek figyelmen kívül hagyására a misszió igazgatóját, így végül a fiatal tudósnő gyors kockázatmérlegelése és döntése alapján kezdődhetett meg az Apollo 11 holdra szállása. Nem sokkal később a „Sas leszállt” üzenet érkezett Armstrongtól: a holdra szállás sikeres volt. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy Margaret Hamilton is aktív részese volt a híres, 1969-es holdra szállásnak; ő volt a küldetés nélkülözhetetlen szerepű női hőse, miközben a háttérből támogatta a program sikeres végrehajtását. 1986-ban saját szoftverfejlesztő céget alapított Hamilton Technologies néven, melynek fő célja az egységes programozási nyelv kifejlesztése volt.

Margaret Hamiltont 80 éves korában, 2016-ban, Barack Obama elnök az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki a NASA Apollo-küldetések során végzett kimagasló munkájáért.