Felszabadított szerető

Hajjaj, erről a részről lehetne mit mesélni! Már akkor 4 csillagról indult ez a könyv, amikor megtudtam, hogy Dr. Manuel Manello az egyik főszereplő... Upsz. Payne-nek meg egy teljesen másik oldalát mutatta meg az írónő, hirtelen a nagy feministából pironkodó hölgy lett, legalábbis bennem ilyen érzést keltett.
Sajnos úgy éreztem, nem nagyon történik semmi… Igen, jó volt Payne gyógyulását figyelni Manny mellett (ahhh, annyira gyerekes ez a becenév!!), és hihetetlen, mennyire megkedveltem a dokit, de egyszerűen nem jött ez most át… Alapból már azt sem értettem, miért lett nekik részük egyáltalán, bár tény, hogy az írónőnek sikerült igazán meglepnie ezzel a shippel, és én imádok meglepődni!
Újabb mínusz pont jár viszont azért, hogy V és Butch között ismét nem történt meg az az átütő dolog, amire vártam. Titkos vágyamról végleg le kell, hogy mondjak; el kell fogadnom, hogy ez a bromance nem fog beteljesülni.
V-re visszatérve. Nem mondom, hogy örültem, hogy Jane-nel megint középpontba kerültek, valahogy idegesített a párosuk, főleg Jane, Vishous problémáját pedig már túltárgyaltnak és erőltetettnek éreztem, nem tudtam beleélni magam a helyzetükbe, így egy véget nem erő szenvedéssé vált róluk olvasni. Sajnos V ismét eltávolodott tőlem, pedig eddig sem volt ám közel, és ezt nagyon sajnálom.
Ami a legpozitívabb volt ebben a részben, az egyértelműen Manny, hihetetlen egy cukipofa a csávó, boldog vagyok, hogy már ő is része ennek a nagy családnak, viszont sajnos ő nem volt elég a 4.5 csillaghoz… Mindenesetre semmiképp se hagyjátok ki ezt a részt sem, egy erős 4 csillagos olvasmány!!