"(...) az Inyesmester könyve minden európai látóköre - vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja - mellett is teljesen magyar könyv. Inkább Krúdy Gyula szelleméből lebeg itt valami: akinek néhány kitűnő novellája nem áll távol e gasztronómikus kultúrától. A régi magyarság ízléskultúrájának gazdag és kifinomult lelke él itt tovább, úri apáink s nagyapáink vidéki háztartásainak szelleme; s egy lehelletnyi még a XVIII. századi, barokk magyar kultúra szelleméből is, mely kiválóan gasztronómikus kultúra volt. Az élet (mert a feleségem nem győz csodálkozni, milyen gyakorlati tanácsokat tud adni ez a könyv a mindennapi élet és élés szempontjából is), valóban harmónikusan összefonódik itt a kultúrával." (Babits Mihály)



"Az igazi szakácskönyvön látszik az élet, látszik a konyha. Ínyesmester nevével én nem valamely gasztronómiai traktátusban találkoztam először, hanem éppen anyám receptes polcán. Vaskos, randa, megkínzott példány volt, a táblája kopott, pecsétes, és a gerince is csak azért nem fityegett, mert vastag celluxréteg tartotta...

Anyám Ínyesmestere sem csak azért lett rongyos és bozontos, mert annyiszor főztek belőle - pedig tényleg számtalanszor fordultak hozzá tanácsért. Hanem azért, mert olvasták. Azért olvasták, mert irodalom. Mert nemcsak a lángos és Mesztegnyő, nemcsak a tejfölös túró és Balatoncsehi foglaltatik benne, de az egész magyar századvég és századelő regénye a has szemszögéből elmesélve." (Cserna-Szabó András)



A Könyvjelző magazin 2014. májusi számában megjelent cikk: Többet ér hat hold földnél