Mindenki, aki valaha is szerette, vagy elhagyta, vagy meghalt. Ez volt az ő átka.



Caesar és a szőnyeg, Antonius és a csata, Octavianus és a kígyó: Kleopátra életében mindezeket megelőzte Arszinoé.



XII. Ptolemaiosznak nem csak egyetlen lánya volt. Ez a regény Kleopátra nővéréről és húgáról szól.

A forrongó Egyiptomból Ptolemaiosz Rómába szökik. Legidősebb lánya, Bereniké azonnal megragadja a hatalmat, és igyekszik használható szövetséget kovácsolni a környező országokkal a terjeszkedő, világuralomra törő városállam ellen. Mellette áll vérszomjas anyja, az eunuchja, a tanácsadója. És két kísérletet tesz a férjhezmenetelre is, hogy katonákat és haditechnikát szerezzen. Kevés sikerrel jár...
Ptolemaiosz legkisebb lánya, Arszinoé az életben maradásért küzd: apja és anyja elfelejtkezett róla, otthagyták Alexandriában, Berenikének pedig érdekében állna azonnal megöletni, hogy ne lehessen belőle trónkövetelő. Egyedül próbál orgyilkosok és kétes hűségű szolgák között lavírozni, miközben éjjelente rémálmokat lát, amelyek nappal valóra válnak.

Alexandria élete elevenedik meg a lapokon, a palotától a külvárosokig, a fáraó világától az utcagyerekekéig. Testőrök, katonák, tanítók és szolgák az egyik oldalon, rabszolgaság, kereskedők, nincstelenek a másikon. És közöttük a kilencéves Arszinoé, akinek csak egy célja van az életben: viszontlátni imádott nővérét, Kleopátrát.



"Ezek a figurák nem csak a papíron éltek és lélegeztek: éreztem, hogy ott vannak velem a szobában. A könyv magába szippant, elrepít, életre kel - imádtam." (Elizabeth Chadwick, A legnagyobb lovag szerzője)


Fordította: Dranka Anita



Olvasson bele: Részlet a könyvből



A Könyvjelző magazin 2016. júniusi számában megjelent cikk: A történelem tragikus lábjegyzetei