Vasözvegy

Amennyire vártam, hogy olvashassam ezt a könyvet, amennyire izgatott voltam miatta, mikor végre a kezembe vettem… pont akkor csalódás lett.
Láttam, sokaknak tetszett, de nekem ez nem. Nincs azzal baj, hogy pörgős egy sztori, dee ez már túlzottan bepörgött, nemvolt egy chillesebb rész, ahol pl én is feldolgozhattam volna az olvasottakat.😅
Túl pörgős, túl zsúfolt kb. Mintha mindent akart volna az író egy történetbe, aztán ez a káosz lett belőle. Pedig az alapötlet - emberek óriási gépeket irányítva küzdenek az óriás szörnyekkel - baromi jól hangzott, csak a kivitelezés nem jött be nekem. Na meg a szerelmi szálakat sem igazán értettem, azt is túl gyorsnak éreztem.😂
Baromi jól indult, de nekem nagy katyvasz lett a hàromnegyedénél kb, ugyanis onnantól nem bírtam tovább, dnf lett belőle.😅
Nagyon sajnálom, nagyon szerettem volna szeretni, de ez most nem jött össze.🥹 Egyszer még talán nekiesek újra, hátha csak rosszkor olvastam.

Sci-fi és egy anime szerelem gyereke is lehetne az a könyv ahogy már a fülszöveg alapján érződik és igazából meg is valósul amit vártam.

Egy disztopikus világ ahol a modern kor vívmányai keverednek a múlt századi felfogással a nőkről és azok helyzetéről, ahol tárgyként kezelik, kihasználják megalázzák őket míg a hős férfiak a Nagy Fal mentén és háborúsdit játszanak a Hundunok ellen a kis játékszereikkel ami a saját csí energiájukkal működik, de szükségük van a nőkre akik a propaganda és saját családjuk nyomásásának engedve jelentkeznek eme neves feladatra ami szinte minden esetben a halálukkal végződik. De ez mit sem számít ha haláluk után a család tetemes összeget kap amivel támogathatja a családját és jó életet biztosíthat a férfi utódoknak.

Zetiant Nővére halála után ágyaspilótának jelentkezik, és mindent megtesz azért, hogy a Nővére feltételezett gyilkosa mellé osszák be és bosszút állhasson még ha ezzel az egész családját kárhozatra ítéli. De ez mit sem számít akkor, ha gyerek kora óta neheztel rájuk az elkötött lába miatt ami örök fájdalmat jelentett életében. Sikerül bejutnia és képes véghez vinni az elképzelhetetlent ami egy rég eltitkolt szintre emeli őt a társpilóták között és érdekes láncolatot indít el.
A katonaság kihasználva az új szerepét másik pilóta Li Shimin a rokon gyilkos mellé osztják, de sajnos nem számolnak azzal, hogy kettejük ereje és kitartása lassan felfedi a világot átitatott hazugságokat.

Zetian személyisége inkább az antihős kategória, érthetőek a motivációi ahogy a családja bánt vele az utolsó pillanatig, ahogy a katonaság és a világ is próbálta kihasználni és már meg se lepődtem a végén, hogy sorra vette azokat akik ártottak neki és még tetszett is ez az őrületbe hajló személyisége. Bár a könyv az elején elég kettős mércével dolgozik általa, mert mindig azzal takaródzik, hogy eleget szenvedett most már megtehet dolgokat nem foglalkozva azzal, hogy csak a szerepek cserélődtek fel és a nőket akarja elnyomó szerepbe helyezni. Ami szerintem ugyan úgy rossz. De a történet másik felében ezt elengedve már az egyensúlyra törekedett és szem előtt tartva a Ying és Yang elvét ami végig szerepet játszik a világ alakulásában.

Li Shimin az egyik legerősebb Yang pilóta, de a hírnevével ellentétben amolyan szerethető óriás aki rengeteg mindenen ment már keresztül, de igyekszik helyesen cselekedni. Folyamatos lelkiismeret furdalása van az ágyaspilóták elvesztése miatt és már csak az alkohol hoz számára megnyugvást, de ahogy Zetian egyre jobban megismeri rájön, hogy sokkal árnyaltabb a személyisége. A tettei pedig elég nagy lökést adtak Zetiannak.

Egész jó párost alkothattak volna Zetiannal, ha a számomra totálisan felesleges harmadik fél nem nyomja el az egészet, Zhinu aki azon kívül, hogy a pénz és egy kis csít szolgáltat nagyon zavaró volt, tipikus soft boy jellem akiről kiderül, hogy aztán mégse, de idegesített, hogy ennyire ráakaszkodott Zetianra.

A kialakult szerelmi háromszöget ami itt szó szerint értendő, sajnos nem éreztem elég erősnek a párbeszédek olykori logikátlansága miatt pedig egy jó kis poliamoriára nem mondtam volna nemet bár ahhoz egy kicsit több interakció se ártott volna, mert néha azt hittem kihagytam oldalkat.

A bábokról és az egymás emlékeihez való kapcsolódásról nagyon keveset tudunk meg viszont a könyv végén kapunk egy kis karakter rajzot a különböző bábokról ami jól jött mert bevallom én ide kevés voltam agyilag.
De mindenképpen benevezek a folytatásra, mert kíváncsi vagyok a hatalomra törő Vasözvegyünk mennyire fog bekattani.