Leningrádi Madonnák

Marina, az Ermitázs tárlatvezetője 1941-ben, a leningrádi blokád idején a páratlan műkincsek megóvásán fáradozik. A parancs szerint ki kell emelni a festményeket a keretből, és biztonságos helyre kell őket szállítani. Az üres kereteket mementóként visszaakasztják eredeti helyükre - reménykedve abban, hogy a műkincsek egykor visszatérhetnek méltó helyükre. Amikor a Luftwaffe bombái hullani kezdenek, Marina a fantázia világában talál menedéket a rettegés, az éhezés és a feltartóztathatatlan halál elől. Ecsetvonásról ecsetvonásra felidézi, és emlékezetébe vési a csodálatos remekműveket, a pompás aktokat, az angyalokat, az isteni nyugalommal mosolygó Madonnákat... A Leningrádi Madonnák Marina emlékezetének filmkockáiból építkezve észrevétlenül kalandozik a háborús Szovjetunió és a mai amerikai lét között, felkavaró képet festve a háborúról, a szerelemről és a művészet erejéről.