Amikor Judith és Paul egymásba szeretnek és eldöntik, hogy csakis együtt tudják elképzelni közös életüket, a nő "tisztességtelen ajánlatot" tesz a férfinak: "Paul, csináljunk gyereket!" Ekkor még egyikük sem sejti, hogy ez a vidám felszólítás a tragikus események micsoda lavináját zúdítja a nyakukba. Judith hamarosan teherbe esik ugyan, de három hónap múlva elvetél, és a következő terhességét sem tudja kihordani. Orvosi vizsgálatok sora következik, majd a jól bevált módszerek: hőmérőzés, a peteérés diktálta szeretkezések, műtétek, petesejtbeültetések - minden eredmény nélkül. Judith legszívesebben már kiragasztaná a postaládájára: Gyermekáldásról örvendező lapokat nem kérek!, és sóvár szemekkel figyeli legjobb barátnői gömbölyödő pocakját, miközben előle már a testvérei is igyekeznek eltitkolni, ha éppen teherbe estek. A nő megpróbálja élni laza, pörgős életét, de a gyász és az újra meg újra feltámadó remény hullámvasútján igencsak nehéz megőriznie a józan eszét és jó kedélyét. Judith Uyterlinde páratlanul humorosan és könnyed kézzel írja meg saját történetét. Miközben sikertelen kísérleteit, kiborulásait, ismerősei tipikusnak mondható reakcióit ismerteti, hihetetlenül pontos képet ad egy olyan problémáról, amellyel - ha talán kevésbé súlyos formában is - minden negyedik, gyermekére vágyó párnak szembe kell néznie.