Ami biztos, hogy ez nem a megszokott krimi.
A könyv témáját tekintve nehéz: családon belüli erőszak, a nők bántalmazása, Arkangyalunk pedig ezeken családokon próbál „segíteni”. Baráth Katalin a téma ellenére egy élvezhető regényt rakott le az asztalra, végig izgalomban tart és mulattat egyben. Viszont néhol kicsit nehezen haladtam sajnos.
Főszereplőnk neve nem derül ki, ami engem végig idegesített. Ahogy haladtam a lapokkal a betűk között már folyamatosan vadásztam valami keresztnévre, hátha végre megtudom. Ennek ellenére ezt nem tudom biztosan a negatívumok közé sorolni. Ráadásul az éjjeli igazságosztót még kedveltem is. A mindent és mindenkit elemző hölgyemény, iróniával és szarkazmussal teli gondolatmenetei és társalgásai megnevettettek. Ámbár nekem kicsit túl agresszív volt néha, de rendkívül jó nyomozó – sokkal jobb, mint a rendőrök ugyebár.
Névtelen főhősünk családi élete is eléggé bonyolult, melyre választ, teljes választ csak a könyv legvégén kapunk, akkor is egy jó nagy csavarral. De még így is túl sok kérdésem maradt a végével kapcsolatban, számomra ez folytatásért kiált. Nem nagyon szeretem az olvasó fantáziájára bízó végeket.
Ez volt az első könyvem Baráth Katalintól,aminek az a különlegessége, hogy ajándékba kaptam ráadásul névre szólóan dedikálva ^^ De azt biztos, hogy ezek után a Dávid Veron sorozatot is el szeretném olvasni, remélem újra kiadják majd és a kezembe vehetem azokat is :)