"Még jó, hogy sosem késő tanulni a hibáinkból... néha át kell hágni a szabályokat, kockázatot vállalni... hiszen az életet végül is élni kell."
Nálunk vendégeskedő, nyaraló hét és kilenc éves kislányoknak olvastam fel esténként a meseregényt, és minden este tűkön ülve várták a folytatást. Gorbó, Pip és Flóra, a kitalált kis világ, a furcsa nevű lények (rikácsiga, bukdácsok, takonyférgek, fahéjmedvék, trollok, elfek) teljesen elvarázsoltak bennünket.
Természetesen elengedhetetlen egy jó mesében a gonosz boszorkány jelenléte, emellett a különleges királyságok jószívű uralkodóinak furcsa szokásai, az ügyetlen és vicces manó, a kalandok és veszélyek tömkelegével, jó és rossz összecsapásával is találkozunk. Tetszik, hogy a többször kihallható a történetből, hogy alapvetően mindenki jó, csak meg kell találnunk a lelkéhez vezető utat.
Pip és Flóra elmenekülnek az árvaházból, a kalandok közben alakulnak, fejlődnek, megfejtik a titkokat, miérteket.
A kislányok nagyokat kacagva hallgatták a gyerekek kalandjait, minden olvasás előtt felelevenítettük az addig hallottakat.
Alsós korosztálynak ajánlom, önálló olvasásként pedig - elsősorban összetett és szerteágazó világa miatt - inkább jól olvasó negyedikeseknek.
Meglepett, hogy Tolkient is ez a történet inspirálta A hobbit megírására, talán ez volt a motiváció, amiért én is beszereztem a könyvet. Az általa olvasott E. A. Wyke-Smith által írt mese feldolgozását jelentette meg a @cartaphiluskonyvkiado .
https://www.instagram.com/p/CgjGd7VIUt-/?img_index=2