Ha szóba kerülnek a hobbitok, mindenki tudja róluk, hogy kicsodák, micsodák ők, még azok is, akik sosem olvastak Középföldéről, vagy talán még a filmeket sem látták. Az biztos, hogy J. R. R. Tolkien egy olyan fajt hozott létre történeteiben, amiről már biztosan állíthatjuk, hogy beírta magát a történelembe.
Felmerülhet viszont az olvasókban, hogy vajon a professzor még is honnan meríthetett ihletet ezeknek a lényeknek a megteremtéséhez? Erre a kérdésre nem nehéz válaszolni. Tolkien egyik ihletadója ugyanis A csibukok varázslatos földjén című meséje volt.
Az eredeti regényt E. A. Wyke-Smith angol író és kalandor írta 1927-ben, amit nemrég Veronica Cossanteli dolgozott át modernebb stílusban a Chicken House Books kiadó felkérésére. A történet így egy, a mai korhoz illő formát kapott, amit szép illusztrációk kísérnek a lapokon. Veronica Cossanteli elmondta, hogy igyekeztek megtartani az eredeti mű szellemiségét. Az új változat 2020-ban jelent meg, ami már magyar fordításban is elérhető.
A fülszövegen magának Tolkiennek egy idézete áll, amiből kiderül, hogy nemcsak gyerekeinek, de ő magának is nagyon tetszett a történet: „A gyermekeimmel együtt tagadhatatlanul beleszerettünk E. A. Wyke-Smith A csibukok varázslatos földjén című könyvébe… és persze Gorbóba, az egész díszes társaság legragyogóbb gyöngyszemébe.”
A történet két nagy bajba keveredett gyermekről szól, Pipről és Flóráról, akik megszöktek a Sunny Bay Elhagyott és Váratlanul Elárvult Gyermekek Nevelőotthonából. Viszont kalandjaik csak ezután kezdődnek, amikor eljutnak egy titkos erdőbe. A két kis árva meghökkentő és varázslatos világba csöppen, ahol fahéjmedvék, lápi koboldok, bukdácsok és talán még takonyférgek is élnek, és persze mindenekelőtt a csibukok, ezek az esetlen, kelekótya, de végtelenül elbűvölő lények, akik J. R. R. Tolkien gyermekeinek szívét is rabul ejtették.
A meseregényről Kolozsi Orsolya írt ajánlót a Könyves Magazin oldalán:
„A zárt világból való kimozdulás, a hihetetlen gyorsasággal változó helyszínek, a pergő gyorsaságú utazás nemcsak rengeteg ismerettel gyarapítja az apró hősöket, de problémamegoldó készségüket is fejlesztik.”
„A lenyűgöző kalandok valószínűleg kitűnő szórakozást jelentenek a 6-12 éves gyerekeknek, de az egyes fejezeteket felolvasó szülőknek is sok izgalmat tartogatnak. Az esti közös olvasások során pedig egyértelművé válik, hogy a nyitómondatban szereplő szabályok fontosak lehetnek ugyan, de a gyerekek életében ennél is fontosabb a mese, mert, ahogy az egyik szereplő mondja, »nincs olyan, hogy csak mese«. A jó mese szórakoztat, lenyűgöz és elvarázsol, és a didaktikusság árnyéka nélkül megtaníthatja azt, hogy mindenkihez megvan a kulcs, senkiről nem szabad lemondani látatlanban, mert sokkal, de sokkal több jó van a világon, mint rossz, még akkor is, ha az élet néha egészen félelmetes. A gyönyörű kiállítású kötet indaszerűen kacskaringós történetében annyi a fantázia és a mese, hogy bátran bele lehet süllyedni, el lehet benne merülni napokra.”
Így ez a mese tökéletes választás gyerekek számára, akik szeretik a fantáziadús történeteket és a különleges lényeket. A könyv összeköti a szülőket csemetéikkel, olvasása közben együtt élnek át egy olyan kalandot, ami mindenki számára izgalmas és szórakoztató. Aki pedig már találkozott a Megye hobbitjaival, annak még érdekesebb lesz látni, hogy mi is adta az ötletet a félszerzetek megírásához.