Régóta várólistás volt ez a könyv, valahogy megfogott a borítója is, meg a fülszöveg, így nagyon örültem, amikor megláttam a könyvtárba. Most viszont csalódott vagyok. A sztori lehetne tök jó is, mégis valahogy átmegy szájbarágós unalmasba. Ilyen önsegítő könyvet talán még én is tudnék írni. Jó, nem biztos, de ekkora margókkal és ekkora betűkkel talán nem olyan nehéz 136 oldalt megírni. A könyv újat nem adott, nyilván mindenki találkozik élete során ezekkel a kérdésekkel, és el is gondolkozunk rajta sokat, de talán mégsem ilyen fekete vagy fehér minden. Nem olyan egyszerű pikkpakk váltani, hogy akkor holnaptól azt csinálom amit szeretek és akkor jajj, de jó lesz nekem, mert nem kell megvárnom a nyugdíjat, hogy majd utána csinálhassam amit szeretek. Az embert elkapja a mókuskerék, egyszerűen nem lehet úgy élni, hogy napi 24 órában CSAK ÉS KIZÁRÓLAG olyan dolgot csinálsz, ami boldoggá tesz. Ezt senki ne akarja elhitetni velem. Azt meg ha nem vagy boldog a munkahelyeden, a párkapcsolatodban, a testedben (pl. meghíztál) stb. azon általában meg lehet változtatni, és nyilván kell is. Szóval kicsit bullsh*t az egész. Pedig akár még jó is lehetett volna.