Magával ragadó és kedves történet, nekem teljesen megmelengette a szívemet, ahogy a két magányos öreg egyre közelebb került egymáshoz és vigaszt talált a másik társaságában. Az különösen tetszett, hogy kezdetben tényleg nem akartak romantikus kapcsolatba belemenni, aztán lassacskán mégiscsak lángra lobbant valami. Nekem tetszett a minimalista, letisztult stílusa is. A szöveg nagy része párbeszéd, kevés a leírás, de így is tökéletesen át tudta adni az érzelmeket és a hangulatot, nem volt semmilyen hiányérzetem. Ráadásul ettől még gyorsabban lehet haladni vele, és közben nehéz letenni; tipikusan olyan könyv, amit egyben esik a legjobban végigolvasni. Annyira kár a befejezésért, bármilyen más alternatívával boldogan ellettem volna. Egyelőre még fontolgatom, hogy megnézzem-e a filmet, mert az előzetese nagyon hangulatos és jók a színészek is, de gondolom nem változtatták meg a végét, szóval csak újra felidegelném magam. Azért nem bánom, hogy elolvastam, Ove óta szeretem az ilyen aranyos öregekről szóló történeteket.
Kései párbeszéd
Kent Haruf
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Nagy Zsuzsanna
2021. október 4.
Kívánságlistára tett egy könyvet
A Kör
Dave Eggers
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést