"ʀᴀᴊᴛᴜɴᴋ ᴍúʟɪᴋ, ʜᴏɢʏ áᴛɢᴏɴᴅᴏʟᴊᴜᴋ-ᴇ, ʜᴏɢʏᴀɴ óʜᴀᴊᴛᴊᴜᴋ ᴍᴇɢíʀɴɪ ᴀ ᴊöᴠőɴᴋᴇᴛ, ᴍᴇʀᴛ ᴇɢʏüᴛᴛᴇꜱᴇɴ ᴍéɢ ɪᴅőʙᴇɴ ᴠᴀɢʏᴜɴᴋ, ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢʜúᴢᴢᴜᴋ ᴀ ʜᴀᴛáʀᴠᴏɴᴀʟᴀᴛ; ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢᴠᴀʟóꜱíᴛꜱᴜᴋ ᴀᴢ áʟᴍᴏᴛ, ᴍɪꜱᴢᴇʀɪɴᴛ ᴛɪꜱᴢᴛᴇʟᴇᴛᴛᴇʟ ᴠɪꜱᴇʟᴛᴇᴛüɴᴋ öɴᴍᴀɢᴜɴᴋᴋᴀʟ, ᴇɢʏᴍáꜱꜱᴀʟ éꜱ ᴀ ᴋöʀɴʏᴇᴢᴇᴛüɴᴋᴋᴇʟ ꜱᴢᴇᴍʙᴇɴ."
Pedro Alonso O’Choro neve sokaknak a La Casa de Papel 💸 (A nagy pénzrablás) Berlinjeként lehet ismerős, ám kevesen tudják, hogy nemcsak színészként, hanem íróként is aktív, méghozzá nem is akármilyen hangvételben!
A Philippus könyve egy rendhagyó, naplószerű formában megírt művészi vallomás, amely az emberi létezés mélyebb kérdéseit boncolgatja: érzékenyen és költőien beszél magányról, fájdalomról, identitáskeresésről, valamint a szabadság és szerelem természetéről. A könyv nem fél szürreális képeken keresztül, nyers őszinteséggel szembenézni a belső küzdelmekkel.
Számomra túl elvontnak bizonyult, viszont éppen ezért tudom, hogy kik fogják igazán értékelni:
- a művészlelkek,
- a filozofikus gondolkodású olvasók,
- és azok, akik nem riadnak vissza attól, ha egy könyv kérdéseket hagy maga után ahelyett, hogy válaszokat adna. 💭
Egy megosztó, de mély olvasmány, ami nem próbál mindenkihez szólni – de akit megszólít, azt egészen biztosan elgondolkodtatja. 📖✍️