Borisz Paszternak (1890–1960) író, költő, műfordító moszkvai művészcsalád leszármazottja. Gyerekként festeget, kamaszként zenei tanulmányokat folytat, az egyetemen történelmet és filozófiát hallgat, nyelveket tanul. A húszas években már elismert és népszerű költő. Annak ellenére, hogy mindenfajta politikai állásfoglalástól elzárkózik, 1935-ben az Írószövetség megbízásából részt vesz az antifasiszta írók párizsi kongresszusán. Később egyre inkább eltávolodik mindattól, ami az irodalmi élet színterein zajlik, elvonultan, műfordításból él. A legtöbb Shakespeare-darabot az ő orosz szövegével játsszák. A teljes Faust-ot is lefordítja.

A második világháború után belefog legnagyobb prózai vállalkozásába, és tízévi munkával megírja a Zsivago doktor-t.

Ez a nagyepika tolsztoji hagyományára épülő, filozófiával mélyen átitatott, modern költői mű először Olaszországban jelenik meg. Olaszul is és oroszul is. 1958-ban elnyeri a Nobel-díjat. Hazájában a szovjet rendszer rágalmazójának és népárulónak bélyegzik érte a szerzőt. Csak 1988-ban, évtizedekkel a halála után rehabilitálják.